3385/2012. (XII. 30.) AB végzés - az indítványozó valódi célja az Ítélőtábla végzésének nem alkotmányossági szempontú, hanem ténykérdésekben való felülvizsgálata és megváltoztatása. Az indítványozó arra törekszik, hogy az Alkotmánybíróság az Ítélőtábla által jóváhagyott csődegyezséget mintegy harmadfokú bíróságként vizsgálja felül és az Ítélőtábla álláspontjától eltérően értékelje.
3387/2012. (XII. 30.) AB végzés - az indítványozó a tisztességes eljáráshoz fűződő jogának sérelmére hivatkozva kifogásolta a bizonyítékoknak az eljáró bíróságok áltai értékelését. Az indítványozó ugyanakkor nem állította, hogy a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a bizonyítási eljárásra vonatkozó szabályai nem érvényesültek (pl. nem hivatkozott arra, hogy akadályoztatva lett volna például abban, hogy tényelőadást tegyen, a rendelkezésére álló bizonyítékokat a bíróság rendelkezésére bocsássa, bizonyítást indítványozzon, az ellenfél kérelmeit és nyilatkozatait megismerhesse, azokra nyilatkozhasson, illetve a tárgyalásokon részt vegyen, az iratokba betekinthessen). Az indítványozó hivatkozott a tulajdonjogának sérelmére is, de a bírósági eljárás éppen a tulajdonjog megállapítására irányult, márpedig az Alkotmánybíróság szerint a tulajdonhoz való jog csak egyértelmű jogcím esetében biztosít jogot a tulajdonszerzésre, olyan eljárásban nem, amikor éppen ez a jogcím a per tárgya.
3388/2012. (XII. 30.) AB végzés - önmagában az, hogy a Törvényszék a kereseti kérelmét elutasította, nem eredményezi az indítványozó alapvető jogainak a sérelmét. Az indítványozó alanyi jogainak vélt sérelme egyáltalán nem eredményez alapjogi sérelmet.
3389/2012. (XII. 30.) AB végzés - a panasz az ügyben hozott bírósági döntés tartalmi, nem alkotmányossági jellegű kritikája. A fő kérdés ugyanis az, hogy a vizsgált esetben az indítványozó mint harmadik személy javára szóló szerződésről van-e szó (ez az indítványozó álláspontja), vagy a törvényes képviselő által az indítványozó nevében kötött megállapodásról (ez a bíróságnak az álláspontja). Ennek megítélése egyértelműen jogalkalmazási és nem alkotmányossági kérdés.
3390/2012. (XII. 30.) AB végzés - az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit nem merítette ki. A Fővárosi Törvényszék támadott végzése egy kártérítés iránt indított perben első fokon meghozott ítéletet hatályon kívül helyező, és az első fokon eljáró bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasító döntés, tehát nem minősül érdeminek, és az az eljárást befejező egyéb döntésnek sem tekinthető. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának a lehetősége csak a megismételt eljárásban – az ügy érdemét érintően – hozott jogerős döntés ellen nyílik majd meg.
3391/2012. (XII. 30.) AB végzés - az indítványozó szerint sérti a tisztességes eljáráshoz való jogát, hogy az eljárás minden szakaszában hiába kifogásolta azt, hogy a bíróság a kibocsátott bírósági meghagyást a törvényi feltételek hiányában helyezte hatályon kívül, s bocsátkozott a per érdemi tárgyalásába, „a jogsérelmet az eljáró bíróságok nem orvosolták.” Az Alkotmánybíróság szerint az indítványozó valódi célja a Kúria ítéletének, valamint az azt megelőző eljárásnak nem alkotmányossági, hanem törvényességi szempontú felülvizsgálata. Az indítványozó arra törekszik, hogy az Alkotmánybíróság a Kúria által véglegesen eldöntött ténykérdés (a kártérítési felelősség fennállta vagy hiánya) tekintetében ismételt vizsgálatot tegyen lehetővé. Az indítványozó sem a Kúria eljárásával, sem az ítélet érdemével kapcsolatosan nem állított olyan alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni.
3392/2012. (XII. 30.) AB végzés - az indítványozó alkotmányjogi panasza lényegében a kifogásolt ítélet, és az azt megelőző bírósági eljárás felülbírálatára, és a bizonyítékok újbóli mérlegelésére irányul. Az indítvány tartalma alapján a Kúria ítéletének nem alkotmányossági szempontú, hanem ténykérdésekben való felülvizsgálatára és megváltoztatására irányul.
