a közkegyelem gyakorlásáról szóló 2012. évi XII. törvény 1. §-ának az „elkövetett, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti személyi szabadság megsértése bűntette miatt (Btk. 175. §)” szövegrésze, valamint a 2. és a 4. §-ai
Az indítványozók szerint „a jogszabály megfogalmazása okozza” az alaptörvény-ellenességet, „amely a bűntett elkövetésének tényként kezelésével […] sérti az indítványozók jó hírnévhez való jogát […], valamint vonatkozásukban az ártatlanság vélelmét”. Álláspontjuk szerint a törvény „állításával” szemben ezek az eljárások a bíróság előtt „nagy valószínűséggel” az indítványozók felmentésével végződtek volna.
Az Alkotmánybíróság visszautasította az indítványt. Álláspontja szerint a törvényt nem lehet úgy érteni, hogy az maga eldönti: az indítványozók elkövették a bűncselekményt. A jogszabály téves értelmezésére alapított alkotmányjogi panasz viszont nem vet fel új, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést.
Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy az indítvány elkésetten érkezett be. A 2012. március 10-én hatályba lépett Tv. esetében az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a 180 napos határidő 2012. szeptember 5-én járt le, és a panasz 2012. szeptember 6-án érkezett az Alkotmánybíróságra. Figyelemre méltó, hogy ez a határidőszámítás úgy jön ki, hogy a törvény hatályba lépésének napján is telik már a határidő. A tárgyban részletes elemzést itt nyújtunk, az igyirnankmi blogon.
(3011/2013. (I. 21.) AB VÉGZÉS, 3012/2013. (I. 21.) AB VÉGZÉS, 3013/2013. (I. 21.) AB VÉGZÉS)
