3351/2012. (XII. 5.) AB végzés - az indítványozó a bírósági ítéletek érdemével kapcsolatosan nem állított a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vetett fel. Indokolása csak érintőlegesen tartalmaz alapjogi érvelést: tulajdonhoz való jogát annyiban érzi sérülni, amennyiben nem kap teljes kártérítést. Ténylegesen azt vitatja, hogy a bíróság milyen szakértői bizonyítást vett igénybe, és annak megállapításait hogyan értékelte; azaz kérelme döntően arra irányul, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül a bizonyítást és a bizonyítékok bírói mérlegelését.
3352/2012. (XII. 5.) AB végzés - az indítvány a felülvizsgálati eljárás kizártságát megállapító Kúria-döntés ellen került benyújtásra, az eljárást befejező, az ügy érdemében döntő jogerős ítélet ellen nem volt indítvány.
(3354/2012. (XII. 5.) AB végzés - az eljárás megszüntetéséről szóló végzés a támadott ítélet hatályon kívül helyezésére tekintettel)
3355/2012. (XII. 5.) AB végzés - az indítványozó nem fejtett ki alkotmányjogilag értékelhető okfejtést a bírói döntés alaptörvény-ellenességére vonatkozóan. Indítványa valójában a bíróságok eljárását kifogásolta, sérelmezve azt, hogy az eljáró bíróságok nem a „józan észnek”, a „társadalmi erkölcs szerinti elvárásnak megfelelő tisztességes módon” döntöttek. Ez a hivatkozás az alaptörvény-ellenesség részletes indokolása nélkül mindazonáltal nem alkalmas annak alátámasztására, hogy maga a bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény hivatkozott rendelkezéseivel.
3356/2012. (XII. 5.) AB végzés - az indítvány nem tartalmaz indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel. Alkotmányjogi érvelést az indítvány nem tartalmaz, az Alaptörvény rendelkezéseinek csak a felhívása történt meg az indítványozó részéről.
3357/2012. (XII. 5.) AB végzés - a panasz érdemi vizsgálatra nem alkalmas. A kérelem elsősorban a bírósági döntések (érdemi ítélet, perújítás tárgyában hozott végzés) tartalmi kritikája, és hiányzik belőle a támadott jogszabályok, illetve bírósági döntések, valamint a sérülni vélt alaptörvényi rendelkezések közötti konkrét összefüggéseknek az alkotmányossági vizsgálatot lehetővé tévő, egyértelmű leírása.
3359/2012. (XII. 5.) AB végzés - az indítványozó arra törekszik, hogy az egyes törvények által részére biztosított alanyi jogainak vélt sérelmét alapjogsérelemként értékelje az Alkotmánybíróság, és ekként az Ítélőtábla által eldöntött ténykérdéseket mintegy harmadfokú bíróságként vizsgálja felül és a megyei bíróság, valamint az Ítélőtábla álláspontjától eltérően értékelje. A bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének (annak, hogy a rendes bíróságok egy-egy tényt miként értékeltek), valamint a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára azonban nem rendelkezik hatáskörrel.
3360/2012. (XII. 5.) AB végzés - a panasz pusztán az ügyben született bírósági ítéletek tartalmi kritikája: az indítványozó úgy véli, hogy a bíróság helytelenül értelmezte a Távhő tv. egyik rendelkezését. Azon túlmenően, hogy az ezzel kapcsolatos jogi érvelése sem meggyőző, az indítványozó anélkül kritizálja a bírósági jogértelmezést, hogy ennek alkotmányossági összefüggéseit – az Alaptörvény felhívott XXVIII. cikkével való kapcsolatot, a vélt alapjogi sérelem mibenlétét – feltárná. Önmagában az a tény, hogy az indítványozó a bíróság döntésének alapjául szolgáló jogértelmezést vitatja, nem ad alapot alkotmányossági szempontú felülvizsgálatra.
3361/2012. (XII. 5.) AB végzés - az indítványozó a Legfelsőbb Bíróság ítéletét támadta arra tekintettel, hogy az megállapította, hogy a Kincstári Vagyon Igazgatóság úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, amikor a törvényi kötelezettség ellenére nem kötött meg egy szerződést, hanem informális utasítás miatt a hatályos jogot nem alkalmazta, és 15 hónapon át egy esetleges jogszabály-módosításra várakozott. Az indítványozó szerint az ítélet megfosztotta őt jogot tulajdonától ill. azzal egyenértékű kártérítési igényétől, ezért tulajdonhoz való joga sérült. Az Alkotmánybíróság szerint a törvényalkotó az Abtv. hatályba lépése előtt már jogerősen lezárt bírósági eljárások tekintetében nem kívánta megnyitni a valódi alkotmányjogi panasz lehetőségét.
3362/2012. (XII. 5.) AB végzés - az indítványozó nem tett eleget hiánypótlási kötelezettségének, az indítvány nem tartalmazza annak a törvényi rendelkezésnek a megjelölését mely az Alkotmánybíróság hatáskörét és az indítványozó jogosultságát megalapozza, valamint nem tartalmazza az állított Alaptörvényben biztosított jog sérelmének kibontását, sem indokolást nem tartalmaz arra nézve, hogy a támadott végzés és a BKv. 90. mennyiben és milyen módon sérti az Alaptörvényben biztosított jogokat.
3363/2012. (XII. 5.) AB végzés - az indítványozó által megjelölt két alaptörvényi cikkely egyike (az Alaptörvény 25. cikke arról, hogy a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el és az Alaptörvény 28. cikke a bírósági jogértelmezés módjáról) sem tartalmaz az indítványozóra vonatkoztatható Alaptörvényben biztosított jogot.
3364/2012. (XII. 5.) AB végzés - az indítványozó Almássy Kornél az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében biztosított jó hírnév tiszteletben tartásához való alapjogára hivatkozott, de nem ad elő olyan érvelést, amely megindokolná a felülvizsgálati eljárásban hozott bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet. Egy ehhez hasonló, személyiségi jogi perben szükségképpen kerül szembe egymással az egyik peres fél jóhírnév védelméhez való joga és az ellenérdekű fél szabad véleménynyilvánításhoz való joga, és a bírói ítélet meghozatala után az egyik jog szükségképpen dominálni fog a másik joghoz képest. Azonban ezen jogok szembenállása és a jogvita eldöntése önmagában nem eredményez Alaptörvénnyel összefüggésbe hozható helyzetet.
3365/2012. (XII. 5.) AB végzés - az indítványozó a tisztességes eljáráshoz fűződő joga sérelmeként elsősorban azt adja elő, hogy a Kúria tévesen értékelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének és annak megítélésére, hogy a rendes bíróságok egy-egy tényt miként értékelnek, az Alkotmánybíróság nem rendelkezik hatáskörrel.
3366/2012. (XII. 5.) AB végzés - az indítványozó alkotmányjogi panaszában ténylegesen a tényállás vizsgálatát, ezen belül a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak a lefolytatott revízió során a közigazgatási hatóság és a jogorvoslati eljárásban eljáró bíróság általi értékelését sérelmezi. Sem a bíróságok eljárásával, sem a bírói ítéletek érdemével kapcsolatosan nem állított olyan pontosan körülírt alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely felvetné a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét.
