IV/3407/2012. (XII. 17.) AB végzés - Az indítványozó a Debreceni Ítélőtábla által hozott végzésével szemben terjesztett elő alkotmányjogi panaszt. Indítványában gyakorlatilag a fellebbezését ismételte meg. Eszerint az adós elleni csődeljárásban — a bírói gyakorlatot követve — mind az első-, mind a másodfokú bíróság arra hivatkozva tagadta meg a csődegyezség érdemi, tartalmi vizsgálatát, hogy a Cstv. 21/A. § (3) bekezdésében foglalt jogszabályi rendelkezés szerint a bíróság vizsgálati hatásköre korlátozott, és — bár a csődegyezség bírói jóváhagyáshoz kötött — a bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy a csődegyezség a Cstv. vonatkozó rendelkezéseinek megfelel-e. Álláspontja szerint az Alaptörvény törvény előtti egyenlőségre, diszkriminációtilalomra, a tisztességes eljárás követelményére, valamint a jogorvoslathoz való jogra vonatkozó rendelkezéseit. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az ügyben a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség nem merült fel, ezért az indítványt visszautasította.
IV/879/2012. (XII. 17.) AB végzés - Az indítványozó nem ügyvédként bejegyzett jogi képviselővel, hanem jogtanácsossal eljárva terjesztette elő utólagos normakontroll indítványát, illetve tartotta fenn azt alkotmányjogi panaszként. Az Abtv. 51. § (3) bekezdése alapján az alkotmánybírósági eljárásban csak a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosát illeti meg az ügyvéd jogállása, a természetes személyt nem. Az indítványozó nem hivatkozott és nem bizonyította azt sem, hogy olyan jogi szakvizsgával rendelkező személy lenne, aki saját ügyében jogi képviselő nélkül is eljárhat az Alkotmánybíróság előtt. Emiatt az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 51. § (3) bekezdése szerinti formai feltételnek. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt, mint a törvényi feltételeknek nem megfelelőt az Abtv. 64. § d) pontja alapján visszautasította.
IV/835/2012. (XII. 17.) AB végzés - Az indítványozó az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és az Országos Választási Iroda által kiadott „Tájékoztató a szavazatszámláló bizottságok részére a 2008. évi országos népszavazáson” című kiadványt támadta, az az alapján hozott bírósági végzés megsemmisítését, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kérte. Az indítványozó a 2008. évi országos népszavazáson kívánt választójogával élni, a szavazatszámláló bizottság azonban ezt feljegyzésben visszautasította, mert lejárt a személyi igazolványa és nem volt lakcímkártyája, ehelyett útlevelét és vezetői engedélyét mutatta be. A Területi Választási Bizottság másodfokú döntésével, valamint Somogy Megyei Bíróság végzésével a szavazatszámláló bizottság döntését helybenhagyta. Az indítványozó álláspontja szerint az eljárásban sérült a törvény előtti egyenlőséghez való joga, valamint a választójoga. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Somogy Megyei Bíróság nem alkalmazta a Tájékoztató hivatkozott rendelkezéseit, így az alkotmányjogi panasz nem felel meg a formai követelményeknek. Az Alkotmánybíróság emellett megállapította, hogy csak 2012. január 1-től nyílt meg a valódi alkotmányjogi panasz előterjesztésének a lehetősége, így a 2008-ban keletkezett ügyben annak nincs helye. A testület a fentiek alapján valamennyi indítványt visszautasított.
IV/3362/2012 (XII. 17.) AB végzés - Az indítványozó önkormányzat Szolnoki Törvényszék jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésével összefüggő közigazgatási határozat felülvizsgálata tárgyában hozott ítélete ellen nyújtott be alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság nem tett eleget az Alaptörvény 28. cikkében előírt kötelezettségének, figyelmen kívül hagyott több alkalmazandó jogszabályi rendelkezést, illetve hibásan értelmezte azokat, nem tárta fel a tényállást, összességében nem orvosolta a törvény és Alaptörvény-ellenes közigazgatási határozat által okozott jogsérelmet. Ezért a támadott ítélet sérti az Alaptörvény N) cikkében rögzített kiegyensúlyozott és kiszámítható költségvetési gazdálkodáshoz fűződő jogát, valamint hatásában a diszkrimináció tilalmát és a gyermekek jogait. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alaptörvény 28. cikke a jogalkalmazói tevékenységben alkalmazandó értelmezési szabály, amelynek címzettjei a bíróságok, így az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának nem tekinthető. A testület emellett megállapította, hogy az indítványozó nem jelölte meg az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének a lényegét, és az indítványt visszautasította.
IV/2877/2012. (XII. 17.) AB végzés - Az indítványozó a Legfelsőbb Bíróság ítélete ellen terjesztett elő alkotmányjogi panaszt. Kérelmében a munkavállaló egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez való jog, az egészséghez való jog biztosításának állami kötelezettsége, továbbá az egészséghez való jog biztosításának állami kötelezettségeként a munkavédelem biztosítása kötelezettségének, valamint a magán- és családi élethez való jognak a sérelmére hivatkozott. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességre nem hivatkozott, ezért az indítványt visszautasította.
IV/3564/2012. (XII. 17.) AB végzés - Az indítványozó által előterjesztett alkotmányjogi panaszban a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét állította egy kúriai ítélettel és az alapjául fekvő eljárással szemben. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a megjelölt tisztességes eljáráshoz való jog alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, azonban az indítványozó alkotmányjogi panaszában ténylegesen a Kúria eljárását, a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak a Kúria általi értékelését sérelmezi és lényegében a bizonyítást vitatja. A tényállás tisztázása és a bizonyítékok értékelése ugyanakkor az eljáró bíróság feladata. Erre tekintettel az indítványt a testület visszautasította.
