a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 8. §-a hatálybalépésének felfüggesztése 2013. június 29-ig, utólagos normakontroll
Az indítványozó, az alapvető jogok biztosa a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvénynek azokat a rendelkezéseit támadta, amelyek a család fogalmát a házastársakra és a vérszerinti vagy örökbe fogadott egyenesági rokonokra korlátozták, mivel az emberi méltósághoz való jog, az egyenlő bánásmód követelménye, valamint a családi élet tiszteletben tartása sérelmét látta fennállni, valamint azt az Európai Emberi Jogi Egyezménybe ütközőnek találta. Emellett az ombudsman a jogbiztonság, ezzel a jogállamiság sérelmére tekintettel – a Polgári Törvénykönyvnek a bejegyzett élettársak öröklését a házastárssal egy sorban megengedő szabályaival való ellentét miatt – támadta a törvény azon rendelkezéseit is, amelyek a törvényes öröklés rendjére vonatkozó keretszabályokban az így meghatározott családtagok öröklésének elsőbbségét írták elő a törvényes öröklés rendjében. Az indítványozó mindkét rendelkezés esetében kérte az érdemi döntésig a hatálybalépés felfüggesztését.
Az Alkotmánybíróság – az ügy érdemében hozott döntésig, de legkésőbb 2013. június 29-ig – az öröklési szabályok hatálybalépését függesztette fel. Az AB az eljárást – az ombudsmani indítvány vizsgálatához kapcsolódva – hivatalból folytatta le, és megállapította, hogy az indítványozónak a felfüggesztés tekintetében nincs kezdeményezési joga, ennek megfelelően a többi érintett rendelkezés felfüggesztésének elmaradását a testület nem indokolta. A családjogi szabályok esetében az alkotmánybírósági törvény szerinti feltételek azért álltak fenn, mert a jogbiztonság sérelme – két azonos szintű törvényi szabály jogalkalmazási eszközökkel fel nem oldható ellentéte – miatt a rendelkezés alaptörvény-ellenessége valószínű, ami súlyos és helyrehozhatatlan hátránnyal fenyeget. A testület a szűkített családfogalom tartalmi alkotmányossága kérdésében ugyan nem döntött, ám a két konkuráló törvény közül a Polgári Törvénykönyv öröklési szabályait a korábbi alkotmánybírósági gyakorlattal, és különösen a – házassággal azonos vagyonjogi joghatásokat kiváltó egyneműek közti bejegyzett élettársi kapcsolat létét alkotmányossági követelményként kimondó – 32/2010. (III. 25.) AB határozatban foglalt elvekkel összhangban állónak minősítette.
Pokol Béla – Szívós Mária csatlakozása mellett benyújtott – különvéleménye szerint a határozat formai okból azért megalapozatlan, mert az indítványozónak nem volt joga felfüggesztést kezdeményezni, így az a tény, hogy ennek megállapítása mellett mégis a kezdeményezés szerint dönt, precedenst teremt hasonló ombudsmani kezdeményezésekre. A tartalmi feltételek Pokol alkotmánybíró szerint egyrészt ezért nem állhattak fenn, mert az Alaptörvény a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját helyezte alkotmányos védelem alá, így szerinte a bejegyzett élettársi kapcsolat és „a gyerekek nemzésére alkalmas” kapcsolatok közötti különbségtételnek már lehet alkotmányos alapja, a két törvény ellentétét pedig szerinte a jogalkalmazás megfelelően képes lenne kezelni.
