Szerzőink

Baranyi Bertold
Gáli Csaba
Hoffman István
Ságvári Ádám
Sepsi Tibor


Ha szívesen jelentkeznél önkéntes szerzőnek, írj nekünk a Facebookon!

A blogot az Így írnánk mi blog szerzői szerkesztik

Nem alkotmánysértő, hogy az ügyész a vád tárgyává tett és azokkal összefüggő tények tekintetében módosíthatja a vádat

2013.01.04. 20:03 | Kelsen és Coase | Szólj hozzá!

a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 310. § (1) bekezdése

A Pesti Központi Kerületi Bíróság indítványozó bírája az előtte 25.B.XIV.34.071/2012. szám alatt folyamatban lévő büntető ügyben azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint a hivatkozott törvényi rendelkezés sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében rögzített tisztességes eljáráshoz való alapjogot, mivel a közvádló számára „korlátlan” vádkiterjesztési (megváltoztatási) lehetőséget enged. Álláspontja szerint amennyiben az eredeti vádban szereplő tényállás oly mértékben alakul át, hogy az eredeti vád lényeges elemeivel való kapcsolata megszakad, akkor ez teljesen új tényállásnak minősül, az ezt tartalmazó új vádat új nyomozásnak, a törvényes vád alátámasztását célzó új eljárásnak kell megelőznie. Ellenkező esetben a terhelt olyan helyzetbe kerül, hogy az addigi védekezése értelmét veszti, büntetőjogi felelőssége az eljárás befejezésekor egy új cselekmény miatti új eljárásban kerül megállapításra, azt alátámasztó, tisztességes, törvényes vád nélküli eljárásban. 

Az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt. Álláspontja szerint a hatályos szabályozás a korábbinál több garanciát biztosít: tartalmi és időbeli feltétele van, valamint eljárási szabályok biztosítják a terhelt megfelelő felkészülését. Az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatában szükséges és arányos korlátozásként határozta meg a szabályozást. A vádkiterjesztés korlátlanságát maga a normaszöveg cáfolja, kizárólag az eredeti vádban eleve szereplő tényekkel összefüggő tényeket engedi a vádkiterjesztés körébe vonni. A Be. ezen garanciális szabálya pedig éppen a tisztességes eljáráshoz való alapjog érvényesülését szolgálja, amennyiben nem teszi lehetővé a vádhatóság számára az eljárás nyomozati és vádelőkészítési szakaszában feltárt adatokon és körülményeken túli, azaz az eljárás tárgyát képező bűncselekménnyel össze nem függő (térben, időben és tárgyban eltérő), tehát merőben más (új) tények miatti vádkiterjesztést. Ez ugyanis megfosztaná a terheltet a bírósági szakaszt megelőző eljárásban őt megillető garanciális jellegű jogosítványok gyakorlásának lehetőségétől. Ebből fakadóan az indítványozó bíró azon állítása is téves, miszerint a szóban forgó szabályozás eredményeképpen „az egzisztenciális, erkölcsi és lelki megterhelést okozó eljárásban a terhelt addigi védekezése hirtelen értelmét veszti, büntetőjogi felelőssége az eljárás befejezésekor egy új cselekmény miatti új eljárásban kerül megállapításra, azt alátámasztó, tisztességes, törvényes vád nélküli processzusban.” Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben megállapítja, hogy az (eleve korlátozott körben érvényesülő) ügyészi vádmódosítással összefüggő törvényi szabályozás a védekezéshez, a tisztességes eljárásához való jog alkotmányos tartalmával összhangban áll.

3376/2012. (XII. 15.) AB határozat

Címkék: büntetőeljárás elutasított bírói kezdeményezés

A bejegyzés trackback címe:

https://lexhungarorum.blog.hu/api/trackback/id/tr134998549

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása