Az indítványozó számos sarkalatos törvény és az Alaptörvény rendelkezésének megsemmisítését kezdeményezte, mivel azok összességükben sértik az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdését, amely kimondja, hogy "senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom (...) kizárólagos birtoklására". az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni (ellenállási jog).
Az Alkotmánybíróság visszautasította az indítványt. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a panasz formai és tartalmi követelményeknek nem felel meg. A hivatkozott rendelkezések tekintetében nem állapítható meg az Indítványozó személyes, közvetlen és tényleges érintettsége, ezért az indítvány az Abtv. 26. § (2) bekezdésben meghatározott feltételnek nem felel meg, az valójában absztrakt utólagos normakontrollra irányuló indítvány, aminek benyújtására az indítványozó nem jogosult. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alaptörvény felhívott (vagy más) rendelkezéseinek vizsgálatára nem rendelkezik hatáskörrel.
Az AB-határozathoz Kiss László párhuzamos indokolást fűzött. Álláspontja szerint az Alkotmánybíróságnak az ellenállási jog értelmezésével meg kellett volna határoznia a tényleges, személyes és közvetlen érintettség kritériumait. Nem ért egyet a többség által megállapított ügyrenddel, amely így azt eredményezi, hogy az Alkotmánybíróság nem foglalkozik érdemben az alkotmányvédelem legfontosabb rendelkezésével, de érdemben bírálja el a mozgóbolti tevékenységgel együtt járó hangjelzés tiltását előíró norma és a diszkrimináció-tilalom összefüggéseire vonatkozó indítványt.
(A 2532/2012. AB határozat teljes szövege)
