az Alaptörvény IX) cikk (2) és (3) bekezdése értelmezésének megtagadása
A Kormány nevében a közigazgatási és igazságügyi miniszter két érintett alaptörvényi rendelkezés értelmezését kérte a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvénynek (Smtv.) és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvénynek (Mttv.) a 165/2011. (XII. 20.) AB határozat által megsemmisített rendelkezései újraalkotásával összefüggésben. Az értelmezéshez szükséges konkrét alkotmányjogi kérdésként a IX) cikk (3) bekezdés esetében („[a] sajtótermékek felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg”) a miniszter azt jelölte meg, hogy következik-e abból hogy a sajtótermékekre a közigazgatási jogi jellegű kötelezettségeket feltétlenül ki kell mondani. A sajtószabadságot elismerő IX) cikk (2) bekezdés esetében pedig abban látta az indítványozó a konkrét kérdést, hogy a sajtó szabadságát sérti-e, ha a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szerv mellett a törvény a médiaszolgáltatásokkal és sajtótermékekkel összefüggő érdekek védelmére egy szűk jogkörű Biztost intézményesít. Az indítványozói értelmezés kibontása mellett lényegileg mindkét kérdés a 165/2011. (XII. 20.) AB határozat kibontására irányult.
Az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt. Mindenek előtt megállapította, hogy az Alaptörvény értelmezésének hatáskörében történő alkotmánybírósági eljárásra az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény rendelkezései alapján is változatlan tartalommal irányadó az Alkotmányon és a korábbi alkotmánybírósági törvényen alapuló, a hatáskör korlátait megszorítóan értelmező gyakorlat. Így az Alaptörvény elvont értelmezésre irányuló hatáskörben akkor lehet eljárni, ha 1) az indítvány a jogosult szervtől vagy személytől származik; 2) nem általánosságban, hanem valamely konkrét alkotmányjogi probléma aspektusából kezdeményezték az eljárást; 3) az Alaptörvény konkrétan megjelölt rendelkezésének értelmezését kell kérni; 4) az adott alkotmányjogi problémának közvetlenül – más jogszabály közbejötte nélkül – levezethetőnek kell lennie az Alaptörvényből. A testület felidézte korábbi gyakorlatának azon elemét is, hogy az a kérdés, hogy köteles-e a törvényhozó bizonyos szabályok megalkotására, nem elvont alkotmányértelmezésnek, hanem e rendelkezések alkotmányosságának előzetes vizsgálatának értelmezhető.
Az Alkotmánybíróság egyik feltett kérdést sem látta a közvetlenül levezethetőnek az Alaptörvényből. Ezt a IX) cikk (3) bekezdésének értelmezésére irányuló kérdés esetében azzal indokolta, hogy az kifejezetten az Smtv. hatályának kiterjeszthetőségének megállapítására irányul. Az ezt alátámasztó indokolásban rögzítette ugyanakkor, hogy „[a]z Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése értelmezéséből nem következik a sajtótermékeket tartalmi szempontból korlátozó szabály szükségessége”. A IX) cikk (2) bekezdése esetében pedig az zárta ki az indítvány érdemi elbírálását, hogy a Mttv. szerinti Biztos léte vagy nemléte szintén nem közvetlenül az Alaptörvényből következik. Az elutasítást alátámasztó érvelés többször utal arra, hogy a felvetett kérdésekben alkotmányossági vizsgálatot konkrét szabályozási tartalom alapján, előzetes vagy utólagos normakontroll keretében folytathat le az Alkotmánybíróság.
