a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény és a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet
Az indítványozó szerint a jogi szolgáltatás díjának viseléséről rendelkező szabályozás alkotmányellenes, mert olyan jövedelemhatárokat állapít meg a költségmentesség, azaz a költségek állam által történő viselésének feltételeként (az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét: kevesebb, mint harmincezer forintot), amely nincs tekintettel a létfenntartáshoz szükséges jövedelmi és vagyoni helyzetre. Az indítványozó szerint a költségmentességgel járó pártfogó ügyvéd igénybevételének lehetősége ezáltal beszűkül, ami a jogállamiság, a bírósághoz fordulás joga, a jogorvoslathoz való jog, a diszkrimináció tilalma, illetve az Alkotmány alapjogok tiszteletben tartásának és védelmének állami kötelezettségét megfogalmazó passzusának a sérelmével jár.
Az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította. A testület szerint a költségmentességhez szükséges jövedelemhatár mint mérték, csak szélsőséges esetben vethetne fel alkotmányossági problémát. Ezen belül a jogalkotó szabadságába tartozik a költségmenetesség szabályozása. A jogalkotó jelen esetben az Alkotmánybíróság szerint kellő körültekintéssel járt el. Nem sértik ugyanis a jogorvoslathoz és a bírósághoz fordulás jogát a vizsgált szabályok, mert – bizonyos esetben például a havi átlagkereset figyelembevételével – a jogalkotó egyéb körülményeket is meghatározott, illetve megfelelő keretek között mérlegelési lehetőséget biztosított az eljáró bíróságnak a költségmentesség megítélésére akkor is, ha a fél jövedelme meghaladja a nyugdíjminimumot. Önmagában a jogállamiság és az indítványozó által felvetett költségmentesség-engedélyezési szabályok között érdemi összefüggés nem állapítható meg, és mivel alapjogsérelem nem volt megállapítható, értelemszerűen nem kerül szembe a szabályozás az Alkotmány 8. § (1) bekezdésével sem. A diszkrimináció-tilalom sérelmét pedig az indítványozó a jogorvoslat (bírói út) igénybevételéhez kapcsolódva fogalmazta meg, s mivel az Alkotmánybíróság e jogokkal való ellentétet nem állapított meg, az alapjogok közötti alkotmányellenes különbségtétel sem merülhet föl a testület szerint.
