Szerzőink

Baranyi Bertold
Gáli Csaba
Hoffman István
Ságvári Ádám
Sepsi Tibor


Ha szívesen jelentkeznél önkéntes szerzőnek, írj nekünk a Facebookon!

A blogot az Így írnánk mi blog szerzői szerkesztik

2012. XII. 15-ei visszautasítások

2013.01.04. 21:22 | Kelsen és Coase | Szólj hozzá!

3368/2012. (XII. 15.) AB végzés3369/2012. (XII. 15.) AB végzés3370/2012. (XII. 15.) AB végzés - az indítványozó a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott, a másodfokú döntést helyben hagyó ítélete ellen nyújtott be alkotmányjogi panaszt. Tekintettel arra, hogy a jogerős ítélet a közigazgatási hatósági ügyben eljáró hatóságot új eljárásra utasította, a Kúria döntése nem az eljárást befejező és nem is az ügy érdemében hozott döntést, ezért alkotmányjogi panasszal nem támadható. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának a lehetősége csak a megismételt eljárásban – az ügy érdemét érintően – hozott jogerős döntés ellen nyílik majd meg.

3371/2012. (XII. 15.) AB végzésa bírói indítványban felvetett kérdés nem dönthető el az indítvánnyal érintett önkormányzati rendeletek magasabb szintű jogszabályokkal való összevetése nélkül és tárgya nem kizárólag az Alaptörvénnyel való összhang megállapítása, az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre a kérdés eldöntésére, és azt a Kúriához kell áttenni.

3372/2012. (XII. 15.) AB végzés - az indítványozó alkotmányjogi panaszában előadta, hogy 1991-ben egy társegyházközség jogelődei volt egyházi ingatlanokat igényeltek vissza. 1995-ben az illetékes miniszter a tulajdoni igényeket határozatával elutasította, tekintettel arra, hogy a kérdéses ingatlanok nem tartoztak a törvény hatálya alá, mivel azok a törvény hatálybalépésekor már nem voltak állami, önkormányzati tulajdonban. Az alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó nem merítette ki a miniszteri döntés ellen nyitva álló bírósági jogorvoslat lehetőségét. A bírói felülvizsgálat lehetőséget biztosított volna annak megállapítására, hogy a miniszteri döntés ellenére, a kérdéses ingatlanok mégis a törvény hatálya alá tartoznak. A törvény fentebb idézett rendelkezései egyértelművé teszik, hogy a bírói út igénybevétele hatékony jogorvoslati eszköz lett volna az indítványozó esetében.

3373/2012. (XII. 15.) AB végzés - az indítványozó szerint a perújítás tárgyában hozott végzések elleni felülvizsgálat kizártsága sérti a jogbiztonságot [Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés], a tulajdonhoz és örökléshez való jogot [Alaptörvény XIII. cikk], az indokolt hatósági döntéshez való jogot [Alaptörvény XXIV. cikk], a panaszjogot [Alaptörvény XXV. cikk], a tisztességes eljáráshoz való jogot [Alaptörvény XXXVIII. cikk (1) bekezdés] és a jogorvoslathoz való jogot [Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdés] nem felelnek meg továbbá az Alaptörvény 25. és 28. cikkében foglaltaknak [bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el, a Kúria biztosítja a jogegységet, a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályokat elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik]. Az Alkotmánybíróság szerint részben ítélt dologról van szó, részben nem merült fel olyan új alapvető alkotmányjogi kérdés, amely megalapozná az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálását. 

3374/2012. (XII. 15.) AB végzés - az indítványozó az 1991. augusztus 10-én hatályba lépett kárpótlási törvényt támadta, a 2012. június 28-én benyújtott panasz azonban kifutott a 180 napból. Az indítványozó álláspontja szerint ugyan Magyarország folyamatos jogsértést követ el, mivel „elmulasztotta azon kötelezettségét, hogy a Panaszost teljes kártalanításban részesítse (részleges kárpótlás helyett)", akinek a „tulajdonhoz való joga folyamatosan sérül”, ebből fakadóan „az alkotmányjogi panasz beadására is folyamatosan van lehetőség” – az Alkotmánybíróság azonban nem osztotta az érvelést.

3375/2012. (XII. 15.) AB végzésaz indítvány az Alaptörvény hivatkozott rendelkezéseivel összefüggésben semmilyen alkotmányjogi jelentőségű kérdést nem vet fel, alkotmányjogilag értékelhető indokolást nem ad elő. Az alkotmányjogi panasz tartalmát tekintve nagyrészt megegyezik a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal. Az indítványozó valódi célja, hogy az Alkotmánybíróság a Kúria által eldöntött kérdéseket mintegy harmadfokú bíróságként vizsgálja felül és a Kúria álláspontjától eltérően értékelje.

3377/2012. (XII. 15.) AB végzés - az indítványozók kizárólag a jogbiztonság sérelmére hivatkoztak, erre azonban (a kivételes esetektől eltekintve) nem lehet alkotmányjogi panaszt alapozni. Az indítványozók indítvány-kiegészítésükben azt is állították, hogy a Kúria ítélete sérti az Alaptörvény Q) cikk (3) bekezdését is, mert az véleményük szerint ellentétes az „európai bírósági ítélkezési gyakorlattal", e rendelkezés azonban szintén nem alapjogot deklarál.

3379/2012. (XII. 15.) AB végzés - a panasz egyértelműen az ügyben született bírósági döntés tartalmi kritikája, ezt támasztja alá az is, hogy az indítványozó elsődleges érve az Alaptörvény R) cikkének a sérelme, tehát a bírósági döntés jogszabálysértő jellege. Az indítványozó alapjogi sérelmet nem állít: az Alaptörvény felhívott B), O), R) és T) cikkei nem alapjogi rendelkezések. Az indítványozó anélkül kritizálja a bírósági jogértelmezést és jogalkalmazást, hogy ennek az alkotmányossági vizsgálatot lehetővé tévő alapjogi összefüggéseit valószínűsítené. Tehát valójában a támadott bírósági ítélet hagyományos értelemben vett, és nem alkotmányossági szempontú felülvizsgálatát várja az Alkotmánybíróságtól.

Címkék: tömören visszautasított

A bejegyzés trackback címe:

https://lexhungarorum.blog.hu/api/trackback/id/tr224998524

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása