a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény
Az alapvető jogok biztosa indítványozó szerint az, hogy az Njtv. 56. §-a szerint a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választására akkor kerül sor, ha az adott településen a legutóbbi népszámláláson legalább 30 fő vallotta magát az adott nemzetiséghez tartozónak, ellentétes az Alaptörvénnyel, és egyben nemzetközi szerződésbe is ütközik, mert szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a nemzetiséghez tartozók önrendelkezési jogát, valamint a nemzetiségi közösségek helyi nemzetiségi önkormányzat létrehozására vonatkozó jogát. Álláspontja szerint hiteles népszámlálási adatok hiányában ez a jogi megoldás nem alkalmas a szabályozás alkotmányos céljának elérésére. Hivatkozik arra is, hogy „számos társadalmi és politikai tényezőtől függ, hogy hányan készek megvallani a népszámláláskor nemzetiségi hovatartozásukat, valamint arra, hogy a 2011. évi népszámlálás adatainak gyűjtésekor nem volt ismert, hogy milyen „választójogi következménye” lesz a nemzetiségre vonatkozó adatok megvallásának, illetőleg az attól való tartózkodásnak.
Az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt. Álláspontja szerint a kisebbségi önkormányzatok létrehozásának a népszámlálási adatokhoz kötése az egyéni önrendelkezési jogot nem sérti, és nem is tudja megsérteni. Az egyéni önrendelkezési jog ugyanis az egyén joga, amelynek gyakorlása nem vonhat maga után az egyénre nézve semmilyen hátrányos jogkövetkezményt. Az Njtv. az ún. identitás megvallás jogát illetően nem eredményezett hátrányosabb helyzetet a korábbinál, a kisebbségi önkormányzat létrehozása jogának a megvalláshoz kötése inkább az adott településen élő, valamely nemzetiséghez tartozó állampolgárokat arra ösztönözheti, hogy – legalábbis a népszámlálások során – éljenek a nemzetiségi identitás megvallásának jogával. A „nemzeti közösségek helyi nemzetiségi önkormányzat létrehozására vonatkozó jogának” esetleges sérelmét illetően az Alkotmánybíróság jelentőséget tulajdonított annak, hogy az Alaptörvény XXIX. cikkének (2) bekezdése – a korábbiakhoz hasonlóan – kollektív természetű jogot tartalmaz, amelynek alanya a helyi önkormányzat létrehozását illetően az adott nemzetiségnek a településen élő része, míg az országos önkormányzat esetében az adott nemzetiség egésze. Álláspontja szerint a kisebbséghez tartozásról szóló valótlan nyilatkozat tömegméretekben történő megtétele zavarhatja a kisebbségi önkormányzatok létrehozását. Az ilyen gyakorlat kialakulásával szemben szükség lehet megfelelő jogszabályok kidolgozására. Alkotmányértelmezéssel azonban nem határozható meg, hogy az információs önrendelkezési jog milyen korlátozása fogadható el alkotmányosnak a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásról szóló nyilatkozat valódiságának (milyen alapon, kik által, milyen eljárásban történő) ellenőrzése érdekében. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány értelmezésével nem veszi át a jogalkotó feladatát. Az Alaptörvénnyel egyaránt összeegyeztethető olyan megoldás, amely ezt az aktivitást a népszámlálási anonim adatokból vezeti le, mint az, ami más formához (regisztráció, kezdeményezési küszöb, eddigi markáns, a nemzetiségi identitás megóvására irányuló tevékenység stb.) köti.
Az alapvető jogok biztosa indítványozó szerint továbbá a közhivatal viseléséhez való alkotmányos jog szükségtelen és aránytalan korlátozása, hogy az Njtv. – a 2014. évi általános nemzetiségi önkormányzatok választása kitűzésének napján hatályba lépő – 107. §-a szerint a képviselői minőséggel összeegyeztethetetlen, ha a képviselő nem teljesíti a felszámolási eljárásban ki nem elégített követelésekért a bíróság által megállapított kötelezettségét.
Az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt. Álláspontja szerint a jogkövető magatartás – és ennek keretében a bíróság által megállapított kötelezettség teljesítése is – elengedhetetlen feltétele a közmegbízatás betöltésének. Ebből a szempontból az nem releváns, hogy a kötelezettség köztartozás, vagy más jogviszonyból származik-e.
A határozathoz Stumpf István különvéleményt fűzött. Álláspontja szerint alapjog (legyen az egyéni vagy kollektív) gyakorlása nem köthető előre nem látható feltételhez, olyanhoz pedig végképp nem, amivel kapcsolatban a törvény alapján arra lehet következtetni, hogy nincs joghatása. Másrészt a jogalkotó a hatályos szabályozás érintetlenül hagyásával, arra tekintettel, hogy a népszámlálás ritkábban van, mint önkormányzati választás – az országon belüli lakosságmozgásból, illetve demográfiai folyamatokból eredő változásokat figyelmen kívül hagyva – akár több választási ciklusra is kizárhat közösségeket a nemzetiségi választásokból. Ezért az Alkotmánybíróságnak meg kellett volna állapítania az Njtv. 56. § (1) bekezdésének alkotmányellenességét.
