A Zala Megyei Bíróság bírái és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság bírája fordult az Alkotmánybírósághoz és alkotmányjogi panasz alapján is indult eljárás a Kkt. támadott rendelkezésének alkotmányellenességével és konkrét perekben való alkalmazhatóságával összefüggésben. Álláspontjuk szerint  Kkt. a közlekedési hatóságot megalapozott indok nélkül privilegizálja, amely azonban hátrányos megkülönböztetést eredményez ugyanazon magatartást tanúsító, a párhuzamos hatáskörben eljáró más hatóságok eljárásában ügyfélként résztvevő személyek esetében. 

Az Alkotmánybíróság korábbi határozatában foglaltakra tekintettel indítványozzák a támadott, már nem hatályos rendelkezés alkotmányellenességének megállapítását, de legalábbis perbeli alkalmazásának kizárását.

 

Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt - minthogy a Kkt 46. §-át az adott ügyekben nem alkalmazták, bár az alkotmányellenes helyzetet épp ez okozta - érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. 

Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség ismételt megállapítására vonatkozó bírói indítványok tárgyában - minthogy azt már 5/2011. (I. 28.) AB határozatában (Abh 1.) megállapította - az eljárást megszüntette.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes jogszabály alkalmazásának kizárására irányuló indítványoknak helyt adott. Megerősítette friss gyakorlatát, amely szerint a bíró az Alkotmány 50. § (1) bekezdése alapján az alkotmányos jog érvényre juttatására köteles, ugyanakkor nem rendelkezik az ismerten alkotmányellenes jog mellőzésének hatáskörével. Ezért az alkalmazandó jog alkotmányellenességének észlelésekor köteles az Alkotmánybírósághoz fordulni, aki viszont köteles a bírói kezdeményezést érdemben vizsgálni. Az Alkotmánybíróság az indítványokból és a csatolt iratokból megállapította, hogy az elbírálás alapjául szolgáló közigazgatási jogviszonyok az Abh1. alapját képező jogviszonyokkal egyező időben jöttek létre, az alapeljárások minden esetben a közigazgatási hatóságok által meghozott bírság megfizetésére kötelező határozatok jogszerűségének felülvizsgálatára irányultak. Önmagában az a tény, hogy a jelen eljárásban vizsgált indítványok az Abh.1-ben megállapított alkotmányellenesség kimondása és a határozat kihikihirdetésének időpontja után érkeztek az Alkotmánybíróságra,  nem eredményezheti azt, hogy a jogaikat a peres bíróság előtt érvényesíteni kívánó személyek jogvitája bizonyos esetekben alkotmányos, bizonyos esetekben pedig ismerten alkotmányellenes jog alapján ítéltessenek meg.