a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 7. § (5) bekezdése, 11. § (3)-(5) és (7) bekezdései, valamint 13. § (3) bekezdése
A több, egyesítve elbírált ügyben az indítványozók a jogállamiság és a tulajdonhoz való jog sérelmét állítva – elvesztett kártérítési perrel összefüggésben benyújtott alkotmányjogi panasz útján is – támadták azt a szabályozást, amely területszámítási hiba esetén az ingatlan-nyilvántartási alaptérkép, illetve a hozzá tartozó területi adatok hivatalból történő kijavítását a földhivatal számára lehetővé teszi. Ugyanezen az alapon tartották alkotmányellenesnek azt is, hogy az ingatlan tulajdonosa nem tekinthet be az állami alapadatok előállításakor készült mérési és számítási adatokba, vázlatokba, egyéb munkarészekbe, illetőleg a forgalomból kivont állami alapadatokba, ugyanakkor a földmérővel való együttműködés elmulasztása esetén szankciók és egyéb hátrányok érhetik.
Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt vissza-, a többi indítványt pedig elutasította. Az alkotmányjogi panasz visszautasításának indoka az volt, hogy a panasz a hivatalból történő kijavítást megengedő törvényi rendelkezés alkotmányellenességét nem állította, ezért a bírósági ítélettel szembeni indítványozói aggályokat mulasztás kimondására irányuló indítványnak tekintette, ami viszont nem alapozhat meg alkotmányjogi panaszt. Az alkotmányossági kérdést az utólagos normakontrollra irányuló indítványra elbírálva az alkotmányellenesség megállapítását tartalmi okból is elutasította, lényegében fenntartva az 1620/B/1991. AB határozatban az akkor hatályos rendeleti szabályozás azonos tárgyú rendelkezéseiről kialakított, húszéves álláspontját. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a kijavítás a felek egymás közti tényleges birtokviszonyaira nem hat ki (bár a tulajdoni helyzetre gyakorolt hatást az indokolás elismeri), az eljárást megfelelő tartalmi és eljárási garanciák övezik, az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége alóli törvényi kivétel pedig önmagában nem jelenti a jogbiztonság sérelmét.
A tulajdonost terhelő együttműködési kötelezettség, valamint a földmérési tevékenység során keletkezett, a tulajdonostól elzárt adatok tekintetében a testület nem látott összefüggést a tulajdonhoz való joggal, hivatkozva arra is, hogy az aktuális alapadatok korlátozás nélkül megismerhetőek. A testület – nagy valószínűséggel átvéve az eljárás során megkeresett szaktárca érvelését – az elutasítás indoklásában megállapítja, hogy „a rendelkezés indoka az, hogy az ott szabályozott, betekintési korlátozással érintett adatok és azoknak a forgalomban lévő alapadatokkal összefüggésben való értelmezése olyan szakmai ismereteket igényel, amellyel földmérési és térképészeti jogosultsággal rendelkező szakemberek rendelkeznek”. (Az indítványozók a közérdekű adatok nyilvánosságának sérelmére nem hivatkoztak, így nem egyértelmű, hogy a testület szerint lehet-e ilyen vagy hasonló érvelés közérdekű adatok nyilvánossága korlátozásának alapja.)
