a Pest Megyei Bíróság 8.K.27436/2009/39. számú ítéletével összefüggésben a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12/E-K. §-ai, valamint a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet egésze, alkotmányjogi panasz, előadó alkotmánybíró: Pokol Béla
Az indítványozók ügyében az osztatlan közös tulajdont tulajdonostársával való jogvitája eredményeként az ingatlan-nyilvántartási hatóság közigazgatási határozatával rendelte el. Álláspontjuk szerint azáltal, hogy a támadott rendelkezések a tulajdonostársak között a közös tulajdon megszüntetése körében felmerült magánjogi jogvita eldöntését közigazgatási szerv hatáskörébe utalják, sértik az Alaptörvénynek igazságszolgáltatási tevékenységet a bíróságokhoz telepítő, illetve a magánjogi jogviták eldöntését bírósági hatáskörbe utaló rendelkezéseit. Ez (illetve a konkrét hatósági döntést jóváhagyó bírósági határozat) sérti a tulajdonhoz való és az örökléshez való jogukat, egyben indokolatlan különbségtételt eredményeznek a tulajdonjog kizárólag keletkezése alapján. Emellett az indítványozók álláspontja szerint a támadott kormányrendelet záró rendelkezéseinek hiánya miatti jogbizonytalanság a jogállamiság sérelmét is okozza.
Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt visszautasította. A jogállamisággal és a bírósági hatáskörrel összefüggésben felhívott alkotmányi rendelkezéseket felhívott alkotmányos jog hiányában nem vizsgálta. A tulajdonjog és az örökléshez való jog sérelmével összefüggő hivatkozást az indítvány indokolása alapján az azokkal összefüggő diszkrimináció vizsgálatára korlátozta, amely tekintetében a 115/2008. (IX. 26.) AB határozattal analóg tényállást látott fennállni, amelynek tekintetében fenntartotta azt a megállapítást, hogy a közös tulajdon megszüntetését a támadott jogszabályok alapján kérő tulajdonostársak, illetve az azt nem kérő tulajdonostársak a diszkriminációs tilalom szempontjából nincsenek összehasonlítható helyzetben. Ez ugyan nem jelent a konkrét panasz tekintetében ítélt ügyet, azonban ezen kívül az indítvány nem tartalmaz olyan alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, amely egy ismételt, érdemi alkotmánybírósági eljárásra okot adhatna.
(a IV/2477/2012. határozat teljes szövege)
