1992. évi LXXIV. törvény 35. §-a és 44. § (5) bekezdésének második mondata
Az indítványozó a régi Áfatv. rendelkezése alapján hozott bírói ítéletet alaptörvény-ellenességét abban látta, hogy az nem határozza meg azt, hogy az adólevonási jog alapjául szolgáló dokumentum (számla) törvény által megkövetelt „hitelessége”, illetőleg az adóalany „kellő körültekintéssel” való eljárása pontosan miben áll. Álláspontja szerint ez az Alaptörvény B.) cikk (1) bekezdésébe, azaz a jogállamiságból levezetett normavilágosság követelményébe, valamint az Alaptörvény 28. cikkébe, a józan észnek és közjónak megfelelő jogértelmezés elvébe ütközik.
Az Alkotmánybíróság visszautasította az indítványt. Álláspontja szerint csak az Alaptörvényben biztosított jog sérelme esetén van lehetőség alkotmányjogi panasz benyújtására.
