1. Az Alkotmánybíróság az indítvány részleteinek kifejtése nélkül, mindössze a támadott rendelkezések és az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseinek megjelölésével visszautasította az indítványt. Álláspontja szerint az olyan kérdést vet fel, amelyhez hasonlókról az Alkotmánybíróság - megjelölt határozataiban - már korábban döntött. Az Alkotmánybíróság tartalmi részletezés nélkül megállapította, hogy az indítvány nem tartalmaz olyan új alapvető jelentőségű kérdést, amely az érdemi alkotmányossági vizsgálatot szükségessé tenné.
A határozathoz Holló András párhuzamos véleményt fűzött. Álláspontja szerint az indítványt hatáskör hiánya miatt kellett volna visszautasítani, a támadott önkormányzati rendeleti rendelkezések ugyanis miniszteri rendeleti rendelkezések megismétlése, ezért nem állapítható meg az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangja a miniszteri rendelet megítélése nélkül.
(Az Alkotmánybíróság IV/2575/2012. végzésének teljes szövege)
2. Az Alkotmánybíróság visszautasította az indítványt, mert
a) az indítványozó érdek-képviseleti szerv (MABISZ) a támadott jogszabályi rendelkezés tekintetében nem minősül érintettnek, az a biztosítókat (a tagjait) érintheti;
b) az indítványozó nem jelölte meg pontosan az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó jogszabályi rendelkezést,
c) az indítványozó nem indokolta az Alaptörvény-ellenességet.
(Az Alkotmánybíróság IV/2716/2012. végzésének teljes szövege)
3. Az indítványozó szerint diszkriminatív, hogy a közszolgálatra vonatkozó törvények támadott rendelkezései alapján a helyi önkormányzat rendeletben a tárgyévre köztisztviselőnek az önkormányzat nagysága szerinti eltérő mértékű illetménykiegészítést, vezetői illetménypótlékot állapíthat meg.
Az Alkotmánybíróság indokolás nélkül visszautasította az indítványt, mert alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést nem vet fel.
(Az Alkotmánybíróság IV/2321/2012. végzésének teljes szövege)
4. Az Alkotmánybíróság visszautasította az indítványt, mert
a) nem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, hogy a felszámolási eljárásban emelt kifogás ellen enged-e a törvény perújítást,
b) nem az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszos eljárására tartozó, hanem a Kúria jogegységi eljárására tartozó kérdés, hogy az a) pont szerinti kérdésben egységes-e a bírói gyakorlat.
(http://mkab.hu/files/abdont/2012_887.pdf)
5. Az indítványozó a Natura 2000 területté nyilvánításra, és az ilyen területté nyilvánított területekre vonatkozó szabályozást támadta.
Az Alkotmánybíróság visszautasította az indítványt, mert
a) a támadott jogszabályi rendelkezések az indítványozóra nézve nem közvetlenül hatályosuló normák,
b) az alkotmányjogi panasz olyan kérdéseket vet fel, amelyekben az Alkotmánybíróság már döntést hozott, és elutasította azokat, emiatt a kérdések nem alapvető alkotmányjogi jelentőségűek.
(http://mkab.hu/files/abdont/2012_2673.pdf)
6. Az indítványozók sérelmezték, hogy az önkormányzat a gyógy- és üdülőhelynek minősülő területeken az állattartást korlátozta.
Az Alkotmánybíróság visszautasította az indítványt, mert az olyan kérdéseket vet fel, amelyekben az Alkotmánybíróság korábban már döntést hozott, és elutasította azokat, emiatt a kérdések nem alapvető alkotmányjogi jelentőségűek.
