az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 164/A. § (1) bekezdése és az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló 23/2002. (V. 9.) EüM rendelet (EüMr.) 20/Q. §-a
Az indítványozó szerint az Eütv. 164/A. § (1) bekezdés második mondata az utólagos beavatkozással nem járó, orvostudományi célú vizsgálatok esetére az egészségügyért felelős miniszternek túl széles, lényegében diszkrecionális jogokat biztosít a kutatási alany tájékoztatására és vizsgálatba történő bevonására, és ezzel sérül a személyes adatok védelméhez fűződő jog [Alkotmány 59. § (1)], valamint a jogállamiság.
Az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt. Álláspontja szerint az Eütv. konkrétan meghatározza, hogy mely tárgykör esetében, és mely konkrét összefüggés tekintetében ad a miniszternek felhatalmazást a beavatkozással nem járó vizsgálatok általános szabályaitól eltérő rendelkezések alkotására, így a felhatalmazás nem okoz jogbizonytalanságot a jogalkotási hatáskör kereteit illetően.
Az indítványozó szerint az EüMr. 20/Q. §-a az Eütv. 164/A. § (1) bekezdés második mondatában foglalt felhatalmazáson túlterjeszkedve szabályozott, továbbá az adatkezelés szabályaira vonatkozó magasabb szintű jogszabályokkal ellentétesen szabályozta a vizsgálatba való beleegyezés, illetve tájékoztatás kérdését, ezzel törvénybe ütközik, megsértve az Alkotmány 37. § (3) bekezdését.
Az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt. Álláspotnja szerint az EüMr. csak a tájékoztatásadás és a hozzájáruláskérés alól ad felmentést, adatkezelési szabályt nem tartalmaz. Az egészségügyi adatkezelésről szóló külön törvényi rendelkezések biztosítják a tudományos célú adatkezelés törvényességét, külön hozzájárulás hiányáan is. Az Alkotmánybíróság mindezekre tekintettel nem állapította meg a személyes adatok védelméhez fűződő jog sérelmét sem.
