az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 3. melléklet II. rész 1. pontja
Az indítványozók a távhőszolgáltatás kedvezményes áfakulcs alá rendelését az Alkotmány számos rendelkezése [9. § (1) és (2) bekezdés, 66. § (1) bekezdés, 70/A. § (2) és (3) bekezdés, 70/I. §] miatt állították.
Az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása miatt visszautasította az indítványt.
Az indítványozó hátrányos megkülönböztetést [70/A. § (1)] látott abban, hogy azok a magánszemélyek, akik nem távhőszolgáltatást vesznek igénybe, az eltérő fűtési mód miatt végfelhasználóként nagyobb mértékű általános forgalmi adót fizetnek meg a távhőszolgáltatást igénybe vevő fogyasztókkal szemben, ami számukra indokolatlanul nagyobb anyagi terhet jelent.
Az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt. Álláspontja szerint utólagos normakontroll hatáskörben kivételesen az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése alapján is elvégezheti a központi adónemet szabályozó törvény indítvánnyal támadott rendelkezésének az alkotmányossági vizsgálatát, amennyiben az indítványozó természetes személyek közötti, az emberi méltóság alapjogát sértő megkülönböztetésre hivatkozik. Álláspontja szerint azonban azzal, hogy a törvényalkotó elsődlegesen nem személyek között, hanem a törvény tárgyi hatálya alá tartozó adóköteles szolgáltatások között különböztet meg, a személyek egyenlő emberi méltóságát sértő különbségtételt nem eredményezett.
