a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 224/A. § a) pont első fordulata
Az indítványozó szerint az, hogy a közjegyző a saját maga által készített okiratot vizsgálja meg törvényességi szempontból, az Alkotmány 57. § (1) bekezdésének, azaz a tisztességes eljáráshoz való jognak a sérelmét eredményezi, ugyanis a támadott rendelkezés miatt sérül a „senki sem lehet a saját ügyének bírája" alapelv.
Az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt. Álláspontja szerint a közjegyzői okirat meghozatalát, valamint annak végrehajtási záradékkal történő ellátását ugyanolyan garanciális eljárások előzik meg, mint a bírósági határozatokét. Az eljáró közjegyző a végrehajtást nem rendelheti el automatikusan, minden esetben meg kell vizsgálnia, hogy a végrehajtás általános és különös feltételei fennállnak-elnak-e.
Önmagában az a tény, hogy a jogalkotó ugyanazon fórumra telepíti a határozatok elkészítését és a végrehajthatóság megállapítását, nem sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot. Azt sem hagyta az Alkotmánybíróság figyelmen kívül, hogy a törvény közjegyző döntése ellen bírósági jogorvoslatot biztosít.
Az indítványozó szerint sérti a jogbiztonságot, hogy mind a Vht.-nek, mind pedig a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvénynek (a továbbiakban: Kjö.) — ezen keresztül pedig a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek (a továbbiakban: Pp.) — a közjegyző (bíró) kizárására vonatkozó szabályainak az értelmezéséből az következik, hogy a közjegyző ki van zárva az általa készített okirat záradékolásából, valamint a záradék törléséből is. Ezáltal a jogbiztonságot sértő normakollízió áll fenn a Vht. 224/A. § a) pontjának első fordulatával.
Az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt. Álláspontja szerint önmagában az, hogy az okiratot szerkesztő közjegyző egyben az okirat záradékolására is jogosult nem teszi őt az ügyben elfogulttá, különösen azért, mert a fenti két esetben a közjegyző mást vizsgál. Hasonlóképpen a bíróságnál is előfordul, hogy saját határozatról állít ki végrehajtási lapot. Így a szabályok között ellentét nem állapítható meg, azok tartalma világos, csak egyféleképpen értelmezhető.
