az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 4. § (2) bekezdése és 10. § (1) bekezdése, valamint 11. §-a, 12. §-a, 20. §-a, 21. §-a, 27. §-a, 30. §-a és 32. §-a
Az indítványok az egészségügyi adatkezelésről szóló törvénynek (a továbbiakban: Eatv.) a beteg kifejezett előzetes hozzájárulása nélküli adatkezelést lehetővé tevő rendelkezéseinek jelentős részét támadták az önrendelkezési jog, a magántitok sérelme és a személyes szabadság sérelme miatt.
Az Alkotmánybíróság érdemben az információs önrendelkezési jog sérelmét állító indítványokat bírálta el, és ennek során a törvény hat támadott rendelkezését – az azokhoz kapcsolódó Eatv.-beli garanciákra és az adatvédelmi törvény mögöttes szabályira tekintettel – nem találta alkotmányellenesnek, ezért ezen indítványokat elutasította. Alkotmányellenes helyzetet a testület - a személyes adatok védelméhez fűződő jog sérelme miatt - kizárólag abban látott, hogy az Eatv. 10. § (1) bekezdése az adattovábbítást, valamint az egészségügyi adatok személyazonosító adatokkal való összekapcsolását a 4. § (2) bekezdésében felsorolt 21 cél mindegyike tekintetében az intézményrendszer működéséhez való közvetlen kapcsolódást előíró korlátozás nélkül teszi lehetővé. A hiányolt feltételnek a célok egy része eleget tesz, más részük – kiemelten a „közigazgatási hatósági eljárás”, a „szabálysértési eljárás”, az „ügyészi eljárás”, a „bírósági eljárás” céljából történő továbbítás – nem, azonban minden érintett cél megvalósíthat alkotmányos célt is. Így az AB megsemmisítés helyett alkotmányossági követelményt rögzített: a két Eatv.-rendelkezés együttes alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha az adatkezelési célok „az egészségügyi- és betegellátó rendszer működésével közvetlenül összefüggnek”.
Lenkovics Barnabás – Bihari Mihály egyetértését bíró – különvéleménye megalapozatlannak tartja az alkotmányossági követelmény kimondását, mivel egyrészt az Eatv. szabályozási koncepciójára tekintettel nem tartja az érintett rendelkezést alkotmányellenesnek, másrészt a követelmény kimondását tartalmilag a konkrét esetben jogszabály-módosításnak tekinti, ezért az alkotmánybírósági hatáskör túllépéseként értékeli.
requirement of constitutionality on the restriction of the transfer and joint management of healthcare and personal identity data to cases where it is in direct connection with the function of the healthcare and health insurance system
The petitioner challenged several provisions of the act on the healthcare data permitting the registration of healthcare data without the clear and prior consent of the patient, claiming that these provisions are in breach of privacy rights.
The Constitutional Court rejected most of the petitions based on systematic interpretation of the challenged act and the general data protection act, and concluded that the restrictions to privacy are justified and adequately safeguarded in the cases concerned. However, the Court found unconstitutional - and against the right to the confidentiality of personal data - the provision that generally refers to the possibility of the transfer and joint management of healthcare and personal identity data on the grounds of 21 different reasons even if the case is not connected with the function of the healthcare and health insurance system. The Court found out that some of the reasons concerned are justifiable, but others - most notably the use of the data for "administrative procedure", "procedure for the enforcement of offences", "public prosecutor's procedure" and "court procedure" - are generally not, tough in some cases they still can be constitutional. Therefore the Constitutional Court used the tool of stating a constitutional requirement for the implementation of the given paragraphs to ensure that their application is restricted to reasons directly connected with the function of the healthcare and health insurance system.
