a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 177/2009. (XII. 28.) FVM rendelet 1. § d) pontja
A kezdeményező Zala Megyei Bíróság (jelenleg Zalaegerszegi Törvényszék) még 2011-ben kezdeményezte a fent megjelölt rendelkezés alkotmányellenességének vizsgálatát és az előtte folyamatban lévő perben való alkalmazhatósága kizárásának a megállapítását. Az ügy közvetlen előzménye, hogy az Alkotmánybíróság már korábban, a 12/2011. (III. 23.) AB határozatában az érintett rendelkezés alkotmányellenességét megállapította és 2011. március 23-i, ex nunc hatállyal megsemmisítette. A tárgybeli bírói kezdeményezés alapján a bíróságnak az adott eljárásban az Alkotmánybíróság alkotmánysértőnek minősített jogszabály alapján kellene eljárnia, amely szükségszerűen alkotmányellenes döntéshez vezetne.
Az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította. Az Alkotmánybíróság a 35/2011. (V. 6.) AB határozatában meghatározott követelményeket (lásd: Az Alkotmánybírósághoz fordulhat a bíróság akkor is, ha az adott jogszabály alkotmányellenességét már az AB megállapította) továbbgondolva arra a következtetésre jutott, hogy bár az alkotmánybírósági eljárás alapjául szolgáló üggyel azonos ténybeli és jogi alapból származó peres eljárással párhuzamosan folyamatban lévő perek esetében utólag is biztosítani kell az alkalmazás kizárásának lehetőségét, ez a kötelezettség azonban kizárólag a konkrét normakontrollra és a bírói kezdeményezésre vonatkozik. Ennek megfelelően, ha az Alkotmánybíróság utólagos absztrakt normakontroll keretében csak a határozat kihirdetésével semmisíti meg az alkotmányellenes rendelkezést, és ennek során konkrét ügyre vagy ügyekre vonatkozóan - bár erre lehetősége lett volna - nem rendelt el semmiféle alkalmazási tilalmat, az Alkotmánybíróság egy-egy kiemelt ügyre ugyanezt nem teheti meg. Méghozzá azért, mert ezzel a hasonló ténybeli alapból származó, azonos jog alapján keletkezett jogviszonyok eltérő elbírálás alá esnének (attól függően, hogy bírói kezdeményezés született-e a kérdésben vagy sem), ami sértené a jogegyenlőség elvét.
