a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27/A. § (1)-(2) bekezdése,
a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (Büsz.) 63/B. § (2) bekezdése,
a felszámolók, a vagyonfelügyelők és az ideiglenes vagyonfelügyelők elektronikus kijelölésének szabályairól szóló 36/2010. (V. 13.) IRM rendelet (Fjszr.) egésze
Az indítványozó szerint az Fjszr. egésze formailag alkotmánysértő, mert felszámoló kijelölése a bíróságok szervezetét és igazgatását érintő kérdés, így véleménye szerint az Alkotmány 50. § (5) bekezdése értelmében csak 2/3-os szavazati aránnyal elfogadott törvényben lett volna szabályozható.
Az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt. Korábbi gyakorlatára is tekintettel álláspontja szerint a bírósági ügyvitel – közte a felszámolók elektronikus kijelölése – nem igényel törvényi szintű szabályozást, mert nem érinti a bírák érdemi, ítélkezési tevékenységét.
Az indítványozó szerint a Cstv. 27/A. § (1)-(2) sérti a bírói függetlenség elvét [Alkotmány 50. § (3)], mert a felszámoló kijelölése során más a felszámolási eljárást lefolytató bírón kívül más bíró is részese az eljárásnak, ezzel időlegesen elvonja az ügyet a törvényes bírájától.
Az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt. Álláspontja szerint a felszámoló kijelölése során az elektronikus kijelölési rendszert működtető bíró csak kezeli a számítógépet, érdemi ítélkezési tevékenységet nem végez. A rendszer külön bíró általi működtetésével ráadásul elkerülhető a szubjektív szempontok érvényesülése, és garanciát jelent az eljárásban a pártatlanságra, a befolyásmentességre azáltal is, hogy a javasolt kijelöléstől eltérésnek csak indokolt határozatban van helye.
Az indítványozó szerint a Büsz. 63/B. § (2) bekezdése az indítványozó szerint azért sérti a bírói függetlenség elvét, mert az, hogy a csőd- és felszámolási ügycsoportban a bíró kijelölésénél a bírósági vezető eltérhet a számítógép javaslatától, a bíró utasítását jelenti.
Az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt. Álláspontja szerint a kijelölés a bírósági vezető szignálási tevékenységének könnyítését és az arányos ügyelosztást célozza, de ha az ügy bonyolultsága, munkaigénye, vagyis súlya megkívánja, megengedi az eltérést, hiszen e szempontok figyelembe vételére a számítógép programja nem alkalmas. E szabály tehát kizárólag ügyviteli jellegű, a bíró kiválasztása nem mutat alkotmányjogilag értékelhető összefüggést a bírói függetlenség alapelvével értékelhető összefüggés.
