az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (TV.) 22. § (4) bekezdése
az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III.3.) Korm. rendelet (KR.) 20. számú mellékletében a „Háziorvosi betegforgalmi tevékenység tételes jelentése” résznek a „Gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz; A rendelést indokoló diagnózis BNO kódja; A rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz TTT-kódja; A rendelt gyógyszer mennyisége (0000.0000) formában” szövegrésze
a gyógyszerrendeléshez használandó számítógépes program minősítésének szabályairól szóló 53/2007. (XII. 7.) EüM rendelet (EÜMR.) 3. § (3) bekezdés d) pontja, 1. számú mellékeltének 1. b) és c) alpontja, 2. b) és c) alpontja, valamint 3. pontjának „4-12”, illetve „13-18” jelölésű sorai
Alkotmánysértő, hogy az egészségbiztosítási szerv általános jelleggel kezelheti a személyazonosító és egészségügyi adatokat az egészségügyi ellátás szervezése érdekében
2012.01.03. 10:09 | Kelsen és Coase | Szólj hozzá!
Az indítványozó szerint a személyes adatok védelmét [Alkotmány 59. § (1)] sérti a TV. 22. § (4) bekezdése, mivel a rendelkezés, amely szerint az egészségbiztosítási szerv részére a "szükséges mértékben" akkor is továbbítható egészségügyi és személyazonosító adat, amennyiben ez az egészségügyi ellátás tervezésének, szervezésének elősegítése érdekében indokolt, korlátlan adatkezelésre ad felhatalmazást, nem korlátozza sem a kezelt adatok körét, sem az adatok kezelésének határidejét, így nem tesz eleget „az információs önrendelkezés minimális elvárásainak”.
Az Alkotmánybíróság helyt adott az indítványnak és megsemmisítette a TV. 22. § (4) bekezdését. Álláspontja szerint az egészségügyi ellátás szervezésének, tervezésének elősegítése általánosságban ugyanis anonimizált egészségügyi adatok segítségével is biztosítható. Az Alkotmánybíróságkiemelte azt is, hogy az adattovábbítás eredeti jogalkotói indoka, az irányított betegállátási rendszerrel összefüggésben az ellátásszervezővel kapcsolatos ellenőrzési tevékenység biztosítása a társadalombiztosítási igazgatási szerv számára, megszűnt. Így a TV. előre meg nem határozott célú, készletező jellegű adatkezelést tesz lehetővé, amely sérti a személyes adatok védelmét.
Az indítványozó szerint a személyes adatok védelmét sérti a KR. hivatkozott rendelkezése, mert a társadalombiztosítás által nem támogatott vényköteles gyógyszerek tekintetében is adatszolgáltatási kötelezettséget írnak elő az OEP felé, ráadásul ez ellentétes a TV. 22. § (5) bekezdésének b) és c) pontjával is.
Az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt. Álláspontja szerint a KR.-ből nem következi, hogy a háziorvos az egyébként vényköteles, de az egészségbiztosítás által nem támogatott gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök tekintetében is adatszolgáltatási kötelezettséggel tartozna a finanszírozó OEP felé, és a TV.-be ütközés sem állapítható meg.
Az indítványozó szerint a személyes adatok védelmét sérti, hogy az EÜMR. támadott rendelkezései rendeleti szinten írja elő a TAJ szám és a BNO kód kezelését, amikor a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-rendeléshez felhasználható szoftver követelményeire szabályoz.
Az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt. Álláspontja szerint az EÜMR. rendelkezéseiből nem következik, hogy a szoftver engedélyezése során el lehetne térni az adatkezelést megalapozó TV. rendelkezéseitől.
A határozathoz Lenkovics Barnabás különvéleményt fűzött, amelyhez Bihari Mihály és Kovács Péter csatlakozott. Álláspontjuk szerint az ellátásszervező adatkezelésére vonatkozó előírások hatályon kívül helyezéséből nem következik, hogy a támadott rendelkezés automatikusan készletező adatkezelést tenne lehetővé. Létezhet ugyanis az ellátás szervezésével összefüggő más legitim indok, és a megsemmisített rendelkezés a szükségesség előírásával erre szorította a legális adatkezelést. Álláspontjuk szerint továbbá az anonimizált adatok az ellátásszervezéshez azért nem elegendőek, mert a névtelenség mögé bújva bűncselekményeket lehet elkövetni.
A határozathoz Pokol Béla különvéleményt fűzött. Álláspontja szerint az Alkotmánybíróság gyakorlata a személyes adatok védelmében túlzottan individualista jogfelfogást képvisel. Különböző módon lenne indokolt az állami szervek és a magánszervezetek adatkezelésének alkotmányos védelmét biztosítani, mert előbbiek demokratikus ellenőrzés alatt állnak, és a közösségi funkciókat szervezik.
Címkék: adatvédelem egészségügy különvélemény helyt adott
Ajánlott bejegyzések:
-
Unortodox eljárásihatáridő-számítás + Az eljárási kegyelemből nem következik, hogy az érintettek elkövették a bűncselekményt
-
2013. január 15-ei visszautasítások
-
A "szélső eseteket kivéve" a perköltség összege nem alkotmányossági kérdés
-
Nem alkotmánysértő, hogy az ügyész a vád tárgyává tett és azokkal összefüggő tények tekintetében módosíthatja a vádat
-
13 + 1
A bejegyzés trackback címe:
https://lexhungarorum.blog.hu/api/trackback/id/tr683515811
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
