a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (Sztv.) 111. § (9) és (10) bekezdései
Az indítványozó bíró szerint (az előtte folyó eljárás alapján) alkotmánysértő a Sztv-nek. a szabálysértési pénzbírság átváltoztatása során kiszabott közérdekű munkát 20 napban maximáló szabálya. Az Sztv. szerint ugyanis, ha a pénzbírság adók módjára történő átváltoztatása nem vezetett eredményre, akkor azt közérdekű munkára kell átváltoztatni, úgy, hogy egynapi közérdekű munkának ötezer forint pénzbírság felel meg, s az átváltoztatott közérdekű munka nem lehet több húsz napnál. Ennek megfelelően a 100 000 Ft-ot meghaladóan - függetlenül attól, hogy mekkora volt a pénzbírság tényleges összege - az átváltoztatott közérdekű munka egységesen 20 nap. Álláspontja szerint ez a szabály sértette a tisztességes eljárás [57. § (1)] és a hátrányos megkülönböztetés tilalmára [70/A. § (1)] vonatkozó alkotmányos rendelkezéseket.
Az Alkotmánybíróság egyrészről megállapította, hogy a szabálysértési törvény - indítványozó által támadott – rendelkezései az Alkotmány 57.§ (1) bekezdését nem sértik, a vizsgált jogszabályhelyek és az Alkotmány szóban forgó rendelkezése között ugyanis érdemi alkotmányos összefüggés nincs, figyelemmel arra, hogy a támadott rendelkezés anyagi jogi jellegű, míg az Alkotmány vonatkozó szabálya eljárási alapelv.
Másrészről pedig az Alkotmánybíróság – a szabálysértési törvény szankciórendszerének alapos áttekintése alapján – megállapította, hogy a támadott rendelkezések nem sértik az Alkotmány 70/A. §(1) bekezdésében szabályozott hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét sem, hiszen a szabálysértési törvény – a jogalkalmazónak viszonylag tág mozgásteret engedve – a cselekmények tárgyi súlya és az egyéb körülmények alapulvételével megfelelőképpen differenciál az egyes szabálysértések között. Nem eredményez tehát a pénzbírsággal sújtott személyek között semminemű megkülönböztetést az, hogy a jogalkotó a kiszabott pénzbírságnak csak egy meghatározott részét engedi átváltoztatni súlyosabb büntetési nemre.
