az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) – 2002. január 1. napjától 2007. december 31. napjáig hatályban volt – 23/A. § (7) bekezdése „a futamidő végén tulajdonátszállást eredményező” szövegrésze
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 5. § (1) bekezdése és 66. § (1) bekezdése, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. § (5) bekezdése
Az indítványozó alkotmányjogi panaszban írt álláspontja szerint az Itv. 23/A. § (7) bekezdésének „a futamidő végén tulajdonátszállást eredményező” szövegrésze sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott jogállamiságból eredő jogbiztonság alkotmányos elvét, mert nem felel meg a normavilágosság követelményének, ugyanis nem fejti ki a pontos tartalmat, így eltérő adóhatósági és bírói jogértelmezésekhez vezet.
Az Alkotmánybíróság visszautasította az indítványt. Álláspontja szerint a jogállamiság részét képező jogbiztonság és az abból fakadó normavilágosság követelménye önmagában nem minősül az alkotmányjogi panaszt megalapozó, a polgárok Alkotmányban biztosított jogának, ezek alapján konkrét alapjogsérelem nem állapítható meg.
Az indítványozó a Ket. és az Art. vonatkozó rendelkezései alkotmányos tartalmának megállapítását kezdeményezte.
Az Alkotmánybíróság visszautasította az indítványt. Álláspontja szerint az indítványozónak a törvényben megfogalmazottak szerint arra van kezdeményezési jogosultsága, hogy az Alkotmánybíróság megvizsgálja a konkrét ügyben alkalmazott jogszabály alkotmányellenességét, de arra már nincs, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányos követelmény megállapításával orvosolja a panaszban állított alapjogi természetű jogsérelmet.
