az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 121/D. § (6) bekezdés a) pontja, (9) bekezdése „és külön jogszabályban előírt esetekben vizsgát tenni” szövegrésze, továbbá (10) bekezdése, valamint a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet
Az indítványozó szerint a jogbiztonságot [2. § (1)] sérti, hogy a belső ellenőri tevékenységhez az Áht. utólagosan olyan vizsgát követel meg, amely eleve nem volt képesítési feltétel.
Az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt: álláspontja szerint a jogbiztonságot a vizsgakötelezettség azért nem sérti, mert az kellő időben megismerhető és a felkészülésre lehetőséget adó módon lett előírva, és egyébként az ellenőrzési tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek feltétele.
Az indítványozó szerint a diszkrimináció tilalmába [70/A. §] ütközik, hogy a szabályozás a vizsga előírásával hátrányosan megkülönbözteti a belső ellenőröket a könyvvizsgálóktól és a számviteli szolgáltatást végzőktől.
Az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt: álláspontja szerint nem tekinthetőek azonos helyzetben lévő személyeknek a költségvetési szerveknél belső ellenőri tevékenységet végzők és a magánszférában dolgozó könyvvizsgálók és számviteli szolgáltatást végző személyek.
Az indítványozó szerint a foglalkozás szabad megválasztásához való jogot [70/B. §] is sérti a vizsgakötelezettség.
Az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt: korábbi gyakorlatára utalva megállapította, hogy indokolt esetben és előre kiszámítható módon az állam szigoríthatja valamely foglalkozásba kerülés feltételeit. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kötelező továbbképzés és vizsga bevezetése nem zárta el a teljesítés lehetőségét az adott foglalkozást választók elől, a meghatározott teljesítési határidő elégségesnek tekinthető az új helyzethez való alkalmazkodáshoz.
Az indítványozó szerint a vizsgakötelezettség rendeleti szabályozása sérti az Alkotmány azon rendelkezését, amely szerint az alapvető jogokra vonatkozó szabályokat a törvény állapítja meg [8. § (2)].
Az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt: álláspontja szerint költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzőket érintő képzési és nyilvántartási kötelezettségek garanciális jelentőségű szakmai és célszerűségi szempontokon alapulnak, amelyek a foglalkozáshoz való alkotmányos alapjog lényeges tartalmával csak távoli összefüggésben vannak.
