a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 61. § (3) bekezdése
Az indítványozó a kötelező biztosításról szóló törvénnyel összefüggésben mulasztás megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól, arra hivatkozva, hogy a törvény a Kártalanítási Alap létrehozását előírta ugyan, de nem rendelkezett arról, hogy az Alap visszaható hatállyal nyújtson fedezetet az Alap létrehozását indokoló – felszámolási eljárás alá került – MÁV Általános Biztosító Egyesület ügyfelei által okozott károkra.
Az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasította. A testület megállapította, hogy a biztosítókra és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi háttérrel, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzési és felügyeleti jogosítványaival a jogalkotó megteremtette a piaci keretek között működő biztosítási rendszer jogbiztonság követelményéhez igazodó pénzügyi igazgatását és felügyeletét. Önmagában az, hogy ezek az eszközök nem bizonyultak elegendőnek egy biztosító egyesület fizetésképtelenségének elkerüléséhez, nem minősíthető alkotmányellenes súlyú mulasztásnak. A szabad piacgazdaság rendszerében működő bármely biztosító fizetésképtelenségének esetleges bekövetkezése jogszabályi eszközökkel teljes mértékben nem zárható ki. Az ilyen nem várt esetekre a jogállamiságból levezetett jogbiztonság követelményéből nem következik a jogalkotó feltétlen felelőssége.
Bár a jogalkotó nem tud minden létező helyzetre előzetes garanciát adni a polgárok felé (és ez nem is követelmény), de az szükséges, hogy amikor kötelező jelleggel előírja egy jogviszony létesítését, akkor olyan szabályozást hozzon létre, amely a jogviszony legalább minimális tartalmának megvalósítására alkalmas. A kötelező biztosítás kényszerű kockázatközössége alapján mindenki arra számíthat, hogy károkozóként nem ő, hanem a biztosítója fog fizetni, ha pedig neki okoznak kárt, a károkozó kötelező felelősségbiztosítása terhére a biztosító rendezi azt. Ennek az érvényesíthetőségét töri meg, ha nincs olyan szabály, amely alapján nem egyedül a biztosító fizetőképességétől függ a károk megtérülése. Az Alkotmánybíróság hivatalból megállapította mindezért, hogy a konkrét esetben a jog utólag sem nyújtott volna kellően hatékony védelmet a károsultaknak és a károkozóknak, és felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2012. június 30-ig tegyen eleget. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a jogalkotó többféle módon is orvosolhatja a mulasztást: például egy, a felelősségbiztosítók által a hasonló esetre képzett másik pénzalapból kielégítést lehetővé tevő szabályozással, vagy valamennyi, a volt MÁV Általános Biztosító Egyesülethez tartozó biztosított számára előírt pótbefizetési kötelezettséggel, avagy saját elhatározása alapján az állam közvetlen helytállása útján, esetleg ezeket kombinálva.
(A 482/E/2010. AB határozat teljes szövege.)
It is not unconstitutional that the Compensation Fund for the mandatory vehicle insurance is not covering retroactively the losses of customers of insolvent insurance companies. The existing law, however, does not provide sufficient protection for victims and parties causing the damage for the future, either. Therefore, the Court, acting ex officio, established an unconstitutional omission.
Article 61 paragraph 3 of the Act LXII of 2009 on the mandatory vehicle insurance
The petitioner requested the establishment of an unconstitutional omission with regard to the mandatory vehicle insurance act. He argued that although the law had prescribed the establishment of the compensation fund, there had been no provision enacted as regards the retroactivity of the Fund’s functioning in order to provide cover for damages caused by customers of the insurance association in liquidation which insolvency justified the establishment of the Fund.
The Constitutional Court rejected the petition seeking the establishment of an unconstitutional omission. Taking into consideration the legal framework regulating the insurance institutions and the mandatory vehicle insurance system, just as the supervision and control of the Hungarian Financial Supervisory Authority, the Court found that the legislature has met the requirements of the management and control of the mandatory insurance system operating in market circumstances. The fact that these tools had not been sufficient for an insurance association to avoid insolvency, cannot be considered as unconstitutional omission. An eventual insolvency of an insurance company cannot entirely be ruled out in free market circumstances. Derived from the principle of legal certainty, the legislature's responsibility does not necessarily follow such cases.
Although the legislature cannot provide prior guarantees to the citizens for every kind of potential situation (and this is not the requirement after all), it is called for a regulation suitable at least for the realization of the minimum content of a mandatory legal relationship. According to the mandatory at risk community scheme, everyone can expect as a party causing the damage, that the insurer will pay instead of him/her, and if he/she has the damage, the mandatory vehicle insurer of the other party will settle it. It is the enforceability of this scheme, that breaks, if there is no rule under which the recovery of damages is not only dependent on the insurer's solvency. Therefore, the Constitutional Court held ex officio, that in the specific case the law could have not provided sufficient protection for victims and parties causing the damage subsequently, either. The Court – formulating some methods of solution as well – called on the Parliament to eliminate the unconstitutional omission by 30th June 2012. The Constitutional Court pointed out that the legislature has several options to eliminate the omission. For instance with another fund established by the insurance companies for similar events, or with an obligation of an additional payment of all the insolvent insurance associations’ customers, or through the direct guarantee of the state, or any combination of the above-mentioned.
