a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény-és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet; a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 4. § a) pont „beleértve a védett természeti értéket is” szövegrésze
Az indítványozó szerint a miniszteri rendelet kiadója mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzetet hozott létre azzal, hogy nem a törvényi felhatalmazás alapján adta ki a rendeletet. Álláspontja szerint a védett- és fokozottan védett növény és állatfajok megállapítása — az élőhelyek azonosítása és védetté
nyilvánítása nélkül — önmagában nem hozza létre a kiemelt természetvédelmi oltalmat, a rendelet azonban nem rendelkezik az élőhelyek védetté nyilvánításáról.
Az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt. Álláspontja szerint az élőhelyek védetté nyilvánítása történhet más rendeletben is, sőt, a helyi jelentőségű természeti területeket önkormányzati rendeletben kell védetté nyilvánítani.
Az indítványozó szerint az, hogy a törvény a természeti érték fogalmának értelmező rendelkezésébe beleérti a védett természeti értéket is, téves jogértelmezéshez, és így a jogbiztonság sérelméhez vezet. Álláspontja szerint a védettség a jogalkotást megelőzően nem létező fogalom, ezért nem illeszthető össze a természeti érték alapfogalmával.
Az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt. Álláspontja szerint a választott jogszabály-szerkesztési technika, és ebből következően a jogi nyelvezet esetleges eltérése más tudományági szakterminológiától nem sérti a jogbiztonságot. A törvényi fogalmak alkalmazása egyértelmű, a megismerhetőség és a normavilágosság tekintetében aggálytalan.
