az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 54. § (1) bekezdés a) pontja
Az indítványozó szerint sérti az Alaptörvénynek a tisztességes eljáráshoz való jogot, a jogorvoslathoz való jogot és a tulajdonhoz való jogot biztosító rendelkezéseit, hogy ha az ügyész öt évnyi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékosan elkövetett cselekmény miatt vádat emel, akkor az ügyvédi kamara mérlegelés nélkül köteles az ügyvéd tevékenységének felfüggesztésére.
Az Alkotmánybíróság visszautasította az indítványt arra tekintettel, hogy az indítványozó az Ügyvédi Kamara határozatát nem támadta meg a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága előtt, ebből következően a jogerős határozat ellen igénybe vehető bírósági felülvizsgálati lehetőséget sem merítette ki
A határozathoz Holló András különvéleménytfűzött, amelyhez Lévay Miklós csatlakozott. Álláspontjuk szerint a fellebbezés a felfüggesztésre vonatkozó kógens törvényi rendelkezés miatt nem vezethet a panaszos jogsérelmének orvoslásához, ezért nem tekinthető az Abtv. 26. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslatnak. Mérlegelni kellett volna azt is, hogy a felfüggesztés az elsőfokú határozattal azonnal bekövetkezett, a fellebbezés nem volt halasztó hatályú.
