az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.), valamint az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTTtv.)
Az indítványozók szerint sérti a jogbiztonság követelményét, hogy az OTTtv. 2. § 9. és 11. pontjai nem határozzák meg, hogy melyek az egyes honvédelmi és a kiemelt fontosságú honvédelmi területek minősítésének az ismérvei. Álláspontjuk szerint a honvédelmi miniszter javaslattételi joga valójában egyedi döntésnek minősül, és így sérül a jogorvoslathoz való jog is. Az indítványozók szerint sérti a diszkrimináció tilalmát, az egészséghez való jogot és a helyi lakosok önrendelkezéshez való jogát is, hogy a jogalkotó az Étv. 20. § (7) bekezdése e) pontjával az új övezeti területekre vonatkozóan megtiltja az önkormányzatoknak, hogy építési tilalmat rendelhessenek el. Végül egy indítványozó a jogbiztonság sérelmének tekintette, hogy az OTTtv. melléklete anélkül sorolta Telkibányát kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi övezetbe, hogy annak területén honvédelmi létesítmény volna.
Az Étv. 53/C. § (8)-(9) bekezdéseiben az egyik indítványozó a jogorvoslathoz való jog sérelmét látja, mert az azonnali végrehajthatóságra és a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó szabályok korlátozzák a fellebbezési jogot és leszűkítik a jogorvoslatot igénybe vehetők körét.
Az Alkotmánybíróság az indítványokat elutasította. Álláspontja szerint a honvédelmi miniszter az OTTtv. 2. § 9. és 11. pontjainak alkalmazása során köteles figyelemmel lenni a rendeltetésszerűség, szakszerűség és jogszerűség szempontjaira. A terület kijelölése összetett szakmai kérdés, amihez speciális ismeretekkel csak a honvédelmi miniszter rendelkezik. Javaslata pedig nem döntés, hanem puszta adatszolgáltatási kötelezettség, amelyet a döntéshozók (az Országgyűlés és a megyei önkormányzat) figyelembe vesznek. Nem sérti ezért a jogbiztonságot, hogy az adatszolgáltatás, és a döntés így tartalmi követelmények nélkül, a törvényben meghatározott cél alapján, a honvédelmi miniszter diszkréciója. A jogorvoslathoz való jog pedig azért nem sérül, mert a döntés nem hatósági határozattal, hanem az érintett szervek bevonásával, az általuk védett érdekek figyelembevételével történik. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint diszkrimináció csak természetes személyek között képzelhető el, az önkormányzatok által elrendelt változtatási és telekalakítási tilalom alóli kivételek meghatározása a hátrányos megkülönböztetés tilalmával nem hozható összefüggésbe, és nem talált összefüggést az egészséges környezethez való joggal sem. A helyi önrendelkezési jog sérelmét azért nem állapította meg az Alkotmánybíróság, mert a törvényalkotó által hozott döntés elvonta az önkormányzat hatáskörét, így az nem tartozik a helyi társadalmi viszonyok körébe.
Az Alkotmánybíróság szerint Telkibánya kijelölése nem sérti a jogbiztonságot, mert a norma hatása kiszámítható, előre nem látható helyzetet nem teremt. A település kijelölése csak azt jelenti, hogy a katonai célt szolgáló objektum az adott település területén található, ez pedig összhangban van a honvédelmi érdekekkel.
Az Alkotmánybíróság szerint a társadalomnak a katonai-honvédelmi biztonságához kiemelkedően fontos (köz)érdeke fűződik, ezért az azonnali végrehajthatóság kimondásának lehetősége, ellensúlyozva a határozat végrehajtásának a fellebbezést elbíráló szerv általi felfüggesztésének lehetőségével, nem sérti a jogorvoslathoz való jogot.
