Az Alkotmánybíróság a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 6. § c) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja, mert az indítványban az alkotmányellenesség megállapításának okaként megjelölt alkotmányi rendelkezés [2. § (1) bekezdés, az indítványozó szerint az adómaximum mértéke „nem kiszámítható és legkevésbé sem előre látható”, így „az állampolgár számára követhetetlen és kiszámíthatatlan folyamattá válik] nem tartozik azoknak az Alkotmány 32/A. §-ában felsorolt rendelkezéseknek a körébe, amelyek alapján az Alkotmánybíróság a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényt felülvizsgálhatja.
Az Alkotmánybíróság a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 27. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja, mert az indítványban az alkotmányellenesség megállapításának okaként megjelölt alkotmányi rendelkezés [az indítványozó szerint, mivel az Szja tv. nem önálló tevékenységből származó bevételként szerepelteti az üzemanyag-megtakarítás címén adható kifizetést, ezért az munkabérnek tekinthető, az alkalmazott számára adható adómentes kifizetés azonban mindenfajta objektivitást nélkülözve (pl. terep és forgalmi viszonyok, vezetési stílus), a gépjármű üzemanyag fogyasztása alapján kerül tehát meghatározásra, sértve az Alkotmány 70/B. § (2) bekezdésében meghatározott egyenlő munkáért egyenlő bér elvét] nem tartozik azon rendelkezések körébe, amelyek sérelme az Alkotmány 32/A. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság korlátozott felülvizsgálati hatáskörét megalapozza.
Megjegyzendő, hogy mindkét határozatra igaz, hogy az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlata alapján az indítványok érdemi vizsgálat alapján, de várhatóan el lettek volna utasítva.
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 53. § (6) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszüntette, arra tekintettel, hogy a vizsgálat alá vont jogszabályi rendelkezés hatályát vesztette.
Nem mulasztotta el azonban az Alkotmánybíróság a hatáskörét is megvizsgálni a megszüntető határozat előtt, amiben megállapította, hogy az özvegyi nyugdíjjogosultság feléledését szabályozó feltételekre vonatkozó rendelkezés nem esik a hatáskör-korlátozás hatálya alá.
