Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2011. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 60. §-a, alkotmányjogi panasz az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti eljárásban
Az indítványozó nagykőrösi önkormányzati képviselő az önkormányzati rendelet azon rendelkezéseit támadta, amelyek a tanácskozás méltóságát, illetve a képviselő-testület ülésén a képviselő-testület tagjait sértő magatartást (’széksértést’) a képviselő-testület által rendbírsággal rendelik büntetni, és ezzel szemben a jogorvoslat lehetőségét kizárják. Az indítványozó állítása szerint e rendelkezéseket a jogorvoslathoz való jogát, véleménynyilvánítási szabadságát és a közérdekű adatok terjesztéséhez való jogát sértették, mivel őt az önkormányzat képviselő-testülete 2012. április 26-i ülésén 2012. április 2-án közzétett blogbejegyzése kapcsán széksértés miatt 50.000.- Ft rendbírsággal sújtotta.
Az Alkotmánybíróság visszautasította az indítványt. Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az alkotmányjogi panaszt magának az önkormányzati határozatnak a felülvizsgálatára az indítványozó nem terjesztette ki. Álláspontja szerint, tekintve, hogy az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül támadható a közvetlenül hatályosuló alkotmányellenes jogszabály, és a rendelet 2011. április 2-án lépett hatályba, az indítványozó alkotmányjogi panaszát határidőn túl, 2012. május 17-én nyújtotta be.
Stumpf István alkotmánybíró különvéleménye szerint a testületnek eltérően, az alkotmányjogi panasz célját figyelembe véve kellett volna és kellene a jövőben is értelmeznie a 180 napos határidő számítására vonatkozó törvényi rendelkezést. A többségi álláspont ugyanis e céllal (a ténylegesen bekövetkezett alapjogi jogsérelem orvoslásával) és a józan ésszel egyaránt ellentétes eredményre, irracionális alkotmányos jogorvoslati deficitre vezet. Az indítványozó tényleges érintettségét szűken értelmező (a jogsérelem beálltát megkövetelő) eddigi alkotmánybírósági gyakorlattal együtt ugyanis a határidőnek a jogszabály hatálybalépésétől való számítása arra az eredményre vezet, hogy a hatálybalépéstől számított első 180 napban érintett hiányában, az ezután beállt tényleges jogsérelem esetén pedig a határidő túllépése miatt utasítják vissza az indítványt. Ez pedig orvosulatlanul hagyja azokat az alapjogsérelmeket, amelyek - akár a jogszabály erejénél fogva, akár hatósági vagy más, nem bírósági jogalkalmazói döntés folytán - később állnak be. Ehelyett Stumpf alkotmánybíró szerint a hatálybalépést mint kezdődátumot kiterjesztően, azaz úgy kellett volna értelmezni, hogy az később beállt jogsérelem esetén a hatályosulás, illetve az alkalmazás időpontját is jelenti.
IV/2949/2012. http://mkab.hu/download.php?h=232
