Szerzőink

Baranyi Bertold
Gáli Csaba
Hoffman István
Ságvári Ádám
Sepsi Tibor


Ha szívesen jelentkeznél önkéntes szerzőnek, írj nekünk a Facebookon!

A blogot az Így írnánk mi blog szerzői szerkesztik

Különkiadás: a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság megállapította, hogy az indokolás nélküli felmentés lehetősége az Emberi Jogi Egyezménybe ütközik

2012.07.11. 17:12 | Kelsen és Coase | Szólj hozzá!

Az Alkotmánybíróság napirendjén van ugyanez a kérdés, Strasbourg megállapította az Egyezménysértést. Kíváncsiak vagyunk, hogy az Alkotmánybíróság hogyan dönt ugyanebben az ügyben?

Az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Magyarországot a tisztességes eljáráshoz való jog megsértése miatt egy indokolás nélkül elbocsátott kormánytisztviselő jogviszonyának megszüntetéséért. A Bíróság kimondta, hogy az indokolás nélküli elbocsátás megfosztotta a panaszost a hatékony bírói jogvédelem lehetőségétől.

A Kormány érvelése:

  • a kérelem közjogi jellegű, ezért tárgyi okból (ratione materiae) összeegyeztethetetlen az Emberi Jogi Egyezmény rendelkezéseivel, mivel az nem garantálja a bírósághoz fordulás jogát olyan igények tekintetében, amelyek nem polgári jogi jogok és kötelezettségek, mint jelen esetben a közhivatal viseléséhez való jog;

  • a panaszos nem merítette ki a hazai jogorvoslati lehetőségeket, mivel nem indított munkaügyi pert, amelynek esetleges elvesztése esetén a 8/2011. (II.18.) AB határozat nyomán – a Kormány álláspontja szerint nem res iudicata, és mindenképpen sikeres – alkotmányjogi panasszal élhetett volna, illetve az előbbi AB határozat és a 35/2011. (V.6.) AB határozat fényében, amennyiben pere még folyamatban lett volna, a munkaügyi perben eljáró bírónak kötelessége lett volna az eljárás felfüggesztése, és az ügy Alkotmánybíróság elé történő utalása, amely az indokolás nélküli felmentést lehetővé tevő jogszabályi rendelkezés alkalmazhatóságának kizárását eredményezte volna; továbbá

  • a kérelem nyilvánvalóan alaptalan (manifestly ill-founded), mivel a munkáltató felmentés-indokolási kötelezettségének megszüntetése a kérelmező kormánytisztviselői felmentése vonatkozásában nem érintette a kérelmező jogát, hogy bírósághoz forduljon annak érdekében, hogy megvédje munkaviszonyával kapcsolatos, a magyar jogban elismert jóhírnévhez fűződő, valamint vagyoni jogait, továbbá az Egyezmény alapján védett jogait és szabadságait.

A kérelmező érvelése:

  • A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos bírósághoz fordulás jogának explicit kizárása hiányában az indokolás nélküli felmentés kérdése a Bíróság gyakorlata alapján egyértelműen az egyezmény hatálya alá tartozik; a kérdés a vagyoni vonatkozásai miatt ráadásul amúgy is a „polgári jogi jogok és kötelezettségek” fogalma, s így az egyezmény hatálya alá tartozik;

  • sem az alkotmányjogi panasz, sem a jogszabály alkalmazhatóságának kizárására irányuló alkotmánybírósági eljárás nem minősül hatékony jogorvoslatnak, különös tekintettel az alkotmányjogi panasz előtt „elveszítendő”, több évig tartó munkaügyi perre, vagy az eljárásokban megbúvó diszkrecionális jogkörökre az eljárás felfüggesztését és Alkotmánybíróság elé utalását vagy az alkalmazhatóság kizárását illetően;

  • a Kormány által hivatkozott alkotmánybírósági határozatok ráadásul hónapokkal később születtek, mint az esetleg munkaügyi per megindításának – a kérelmezőre irányadó – törvényi határideje.

A Bíróság érvelése:

a befogadhatóságot illetően:

  • a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos bírósághoz fordulás jogának explicit kizárása hiányában az indokolás nélküli felmentés kérdése a Bíróság gyakorlata alapján egyértelműen az Egyezmény hatálya alá tartozik;

  • indokolás hiányában értelmetlen a felmondások jogellenességének megállapítását kérni a magyar bíróságoktól, ugyanis érvek hiányában szinte lehetetlen sikeresen vitatni a felmondást, egy ilyen hiábavaló próbálkozást a Bíróság nem várhat el a kérelmezőtől;

  • a Kormány által hivatkozott alkotmánybírósági jogorvoslati lehetőségek igénybevételét nem lehet elvárni hónapokkal a kérelmezőre irányadó keresetindítási határidő leteltét követően;

  • az eljárás diszkrecionális elemeire tekintettel sem az alkotmányjogi panasz, sem a jogszabály alkalmazhatóságának kizárására irányuló alkotmánybírósági eljárás nem minősül hatékony jogorvoslatnak;

és az ügy érdemét illetően:

  • a bírósághoz fordulás joga a tisztességes eljárás egyik követelménye; nem korlátlan, de csak a lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható;

  • a tagállamok rendelkeznek mozgástérrel, a Bíróság csak a tisztességes eljárás követelményének vizsgálatára szorítkozik: itt elsősorban arra, hogy az Egyezmény által biztosított jogok ne pusztán elvontan és illuzórikusan legyenek biztosítva, hanem ténylegesen érvényesüljenek;

  • ha a keresetindítás lehetősége pusztán formai, és az indokolás hiányában szinte lehetetlen sikeresen vitatni a felmondást, a bírósághoz fordulás joga – a pernyertesség bárminemű reménye nélkül – olyan lényeges tartalmi hiányosságokban szenved, amely megfosztja a panaszost a hatékony bírói jogvédelem lehetőségétől.

Címkék: strasbourg

A bejegyzés trackback címe:

https://lexhungarorum.blog.hu/api/trackback/id/tr874646049

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása